A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege

38 A Balaton jege. A kolozsvári vízvezeték egy liter vizében foglaltatik, grammokban Szilárd maradék 110°-on 180°-on Mészoxid (CaO) . . . 0-2490 02438 00696 00160 00150 Magnézium-oxid (MgO) . Chlor (Cl) Szerves anyagok lúgos oldatban való oxidálására szükséges KMn0

4 . . . . Oxigénium . A víz keménysége . 000245 . 0-0006 . 9-142 német fok. Közvetlen összehasonlítása a Balaton vizével ILOSVAY LAJOS dr. adatai alapján csak a CaO alkalmas, amely a Balaton vizében 0 0225 és 0*0280 gm. között találtatott. CaO tehát sokkal kevesebb van a Balatonban, mint a kolozsvári vízvezeték vizében. A rajta képződött első jégkéreg elég komplikált, de ebben is felismerjük a legelőször képződött, nagy, vízszintes tűket, csak hogy ezek már korántsem olyan egyszerűek, mint a desztilált vízben; sokkal rövidebbek, nagyon változó vastagságúak s temérdek részlet díszíti őket. A nagyobb oszlopok között teméntelen, rosszul kifejlődött tűt látunk, de a mezők legnagyobb részét vékony, légbuborékos lemezkék töltik meg, amelyeken pontosabb megtekintéssel észre vesszük, hogy éppen nem egyszerűek, hanem többszörös rétegben borulnak egymásra. A kis rétegek egyenlőtlen területűek, mélyebben a vízben mind kisebbek. Határolásuk kerekded, aprón hullámos vonal. De látunk teljesen zárt kerekded idomokat is a mezőkön. Ezek olyan helyek, ahonnan a vékony, csekély sótartalmú jégrétegecskék között levő konczentrált és még alacsony olvadáspontja miatt meg nem fagyott, sós víz a képződmény kiemelésekor kifolyt s helyét levegő foglalta el. A sós víznek ez a kifolyása a fagyás közben fokozatosan szintén megtörténik s a lemezkék közé csak igen kevés sós víz fagy közbe a sósvíz nyúlós volta, más felületi feszültsége miatt, mert a sótlan jéglapokról lecsúszik, szétterülni törekszik, mint az olaj a vízen. Az oszlopokon látható, gyöngysorszerű diszítmények a folyadék belsejébe belenyúló vertikális csipkézetektől származnak. Ezek a csipkézetek az átlátszó jégtűk mögött merőlegesen (vagy meredek szögben) állanak a képsíkra, a fényképen tehát élük felől látszanak s meglehetősen szabályos, csipkés szélük különböző megvilágítása hozza létre a gyöngysorszerű diszítmények látványát.

1 A ferde síkokban fekvő, csipkés diszítményeket különösen szépen mutatja a 21. ábra, amely a természetes nagyságnak kétszeres nagyságára fotografáltatott le úgy, hogy a gép nem a víz szinén nyugvó jéglapra, hanem ezekre a vízbe bele nyúló, ferdesikú csipkézetekre lőn élesen beállítva. Meg kell jegyeznünk, hogy a ferde síkban kiemelkedő diszítmények széle mellett látszó sötét sávok nem vetett árnyékok, mint amilyeneknek látszanak, hanem ezen a helyen átlátunk a jégen a sötét háttérre, mivel ezekre a helyekre a ferdesíkú csipkézet miatt nem juthat olyan fénysugár, amely a jéglapról a szemünkbe 1 Megjegyzem, hogy a kép felső fele mögött világos, az alsó fele mögött sötét háttér van, innen származik az árnyalatkülönbség. Ez az eljárás czélszerűnek látszott, hogy a tünemény mindkét világításban bemutatható legyen.