A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege
A Balaton jege. 31 ábrát szerkeszteni. Néha az első fagyos nap után sokáig a 0° felett marad a napi hőmérséklet s ilyenkor az ábránk egy ± A állandóval magasabb, vagy alacsonyabb mint kellene lennie, hogy teljesen hasonlítson a jégvastagságok ábrájához. Az első fagyás bizonytalan terminusa szintén nem kedvező pont. Leghelyesebb a kettőt kombinálni, t. i. az első fagyás idejének tájékára jutó, első fagyos nappal kezdeni az integrális ábra szerkesztését. Ekkor addig, amíg a jégvastagság mérhetetlen, mert nem összefüggő a jéktakaró, addig az integrális ábra is apró hullámokban mozog, gyakran metszi a tengelyt, mint pl. az 1894/95. télen. Vannak azonban eltérések is az integrális ábra és a jégvastagságok ábrája között, ami azt mutatja, hogy a jég története a hőmérséklet járásán kívül még egyéb tényezőktől is függ, amelyeket csak egész általánosságban, mint megfigyeléseinknek és tapasztalatainknak eredményét mondhatok el, anélkül, hogy ezeket pontosabb grafikus alakban is kifejezésre tudnám juttatni. Ilyen tényezők: 1. A szél, amely a befagyás és első jégképződés, meg a jég pusztulásának történetébe játszik bele. Hogy feltörheti a vékony jeget s partra szórhatja, vagy hirtelen kitakaríthatja a tóról a pusztulásnak indult korhadt jeget, ez természetes és ezekkel a tüneményekkel egyik későbbi fejezetünkben behatóbban fogunk foglalkozni. Ezzel természetesen megváltoztatja az első, állandó jégtakaró keletkezésének időpontját, meg a jégtaktaró eltűnésének időpontját. Van ennél azonban egy érdekesebb hatása is. Ha a befagyás idején erős szelek uralkodnak s a vékony jégkérget minduntalan feltörik, a vizet felkavarják: akkor a víz egész mélységében áthül s a szél elpihenésével gyorsan indul meg az összefüggő jégtakaró képződése s az gyorsabban hízik, ha erre a hőmérséklet járása kedvező, mintha szél nélkül, szép lassan indult volna meg. Szélcsendes időben való befagyáskor a tó vize nem hül át egész mélységében kellőleg s ilyenkor a jég aztán csak nagyon lassan vastagodik s a 4-2°—3°-os vízben esetleg a jégképződés egész ideje alatt elegendő meleg rejtőzik, hogy a jég igazán szilárd, erős, megbízható ne legyen. Ez a vízben maradt melegmennyiség ilyenkor nagyon akadályozza a tartós és szilárd befagyást. A halászok is ismerik ezt a tényt s nagyon örülnek, ha az első jeget feltöri valami erős, hideg szél, mert ekkor jó jegük lesz a télen, amelyen kitűnően lehet halászni. Ellenkező esetben amolyan sem jég sem víz marad a tavon, s a halászat teljesen fennakad. Például idézhetem az 1894/95. és az 1900/901. évi fagyást, amikor mind a két télen erős széllel fagyott be a tó s a jég csakhamar hatalmasan meg is erősödött. Ezzel ellentétben a 1893/94 telén a három hétig tartott kemény, fagyos időjárásban is alig keletkezett valami jég, mert nem voltak erős szelek. 1893 deczember 28 .-an volt az első fagyos nap, igen erős N széllel, de már másnap alább hagyott s ezután állandóan N t—N 2 szél fúj januárius 3.-áig, amikor megint szeles nap volt, de másnap a szél elpihent s bár 5.-én ismét megerősödött egy kicsit, már nem segíthetett a tó jegén, mert ezután teljesen elgyengülve, állandóan E x—E 2, néha E 3 szelet jegyez Keszthely egész a fagyos időszak végéig, januárius 19.-éig. És bár időközben voltak napok —7°—10° közepes hőmérséklettel, alig volt jég a tavon, a vastagsága nem multa felül az 5—10 cmt. Ezt a tüneményt oly módon figyelembe venni, hogy grafikusan feltüntessük s aztán vele az integrális vonalat korrigáljuk: teljes lehetetlenség, részben a tünemény komplikált voltának, részben a feljegyzések tökéletlenségének következtében. 2. Nevezetes szerepe van a jégre hullott hónak is. Ennek a történetével is behatóbban fogunk foglalkozni. Itt csak azt említjük fel, hogy a friss, össze nem
