A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Cholnoky Jenő: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai 4. szakasz: A Balaton jege

24 A Balaton jege. Keleties szelek Nyugatias szelek Északi szél Déli szél NE, E, SE NW, W, SW N S Vegyes T é 1 et rt et o3 et aj et rt et 03 Közép hőS-l Közép hőKözép hőRE Közép hőRE Közép hőmérséklet i« N mérséklet mérséklet mérséklet s-g mérséklet Z Ol Z Vi Z V Z VI Z VI 1892/93. 31 - 3-70 22 4-2-25 32 — 1-22 5 — 016 1893/94. 39 — 114 16 45-35 32 -f-1-15 — — 3 + 2-60 1894/95. 35 — 2-00 10 4-T65 36 — 2-03 4 — 4-57 5 4-1-22 1895/96. 49 — 1-29 13 4-T78 21 — 1-08 — — 8 — T37 1896/97. 34 -j- T45 25 4-1-80 21 4-2-34 1 — 1-20 9 4-2-98 1897/98. 23 + 1-75 20 4-2-09 16 40 74 14 —o-ii 17 40-92 1898/99. 24 3-66 13 + 3-88 21 4-1-14 16 4-2-81 16 44-34 1899/900. 32 4-2-14 18 4-1-52 18 4-0-87 16 4-2-47 6 — 2-70 1900/901. 23 — 2-16 16 — 0-42 21 — 3-84 20 4-0*57 10 — 0-70 1901/902. 23 4-385 12 -f-3-72 16 4-2-50 20 4-3-63 19 4355 1902/903. 18 — 2-23 20 43-72 18 — 0-50 17 — 2-04 17 — 1-19 1903/904. 38 4-0-85 12 -f3-13 25 4-T08 10 4-2-46 6 4-2-38 Közép . . 369 — 0-045 197 4-2-484 277 — 0-420 118 4-T169 — — A vegyes szélű napok közepes hőmérsékletét tulajdonképen elvileg sem volna helyes kiszámítanunk, mert két egészen különböző jelentőségű dolgot tartalmaznak, t. i. olyan napokat, amelyeken végig szélcsend volt s olyanokat, amelyeken a szél északról délre vagy keleties irányból nyugatiasra fordult. Az előbbiek anticziklonális időjárás alkalmával szoktak fellépni s nagyon hidegek, az utóbbiak éppen a cziklonális időjárások jellemzői s ezek télen éppen az enyhébb időjárás okozói, mivel a cziklónok hozzánk a tenger felől érkeznek. Összefoglalva az elmondottakat, világos, hogy a Balatonvidék telének mind a három hónapjában a keleti szél határozottan dominál a nyugati felett, de legpregnansabban januáriusban. Ennek következtében januáriusban leginkább tartozik klimánk Eurázia kontinentális klímájához, míg deczemberben és februáriusban gyakrabban visszaszorítja ezt keletre az Atlanti oczeán enyhébb klimája, amelyet a nyugati szél és a vele járó cziklonális örvénylések jellemeznek. A két klima küzdelmének következménye az a gyors, ugrás-szerű hőmérsékletjárás, amely leginkább jellemzi hazánk telét s megkülönbözteti általában KözépEurópát nemcsak Nyugat- és Kelet-Európától, hanem kiváló helyet bizosít számára úgyszólván az egész Föld kerekségén. Januárius tehát az az időszak, amikor a keleti, kontinentális szél, az euráziai nagyszerű monzún-rendszernek egyik darabja a leghevesebb küzdelemben van a mérsékelt égövek állandó nyugati légáramlásával. Ennek következtében januárius hónapnak kell a legváltozékonyabbnak lennie hazánkban, ha a hőmérséklet ingadozása éppen kisebb is, mint a szomszédos hónapoké/Havi közepes változékonyság alatt értsük az egymás után következő napok közepes hőmérsékletei közötti különbségeknek számtani közepét. (Interdiurnus változékonyság.) Ezt a változékonyságot