A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
14 Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei. JJL íven fekszik (2. ábra) Ez az FN ív az összes A-ből húzott itt tekintetbe jövő ívek határhelyzete, mely a sphaerikus görbét P pontban érinti; P azimutját, vagyis azon szöget, melyet a ZP ív az XZ ív Z-n túli folytatásával bezár, A 0-lal jelölöm. A () egyszerűen meghatározható az NZP derékszögű gömbháromszögből, mivel nyilván: ZNXFP, és: PN=NP; tehát az FZP háromszög egyenlőszárú, és így: ZP= ZF= c; továbbá: NZP =90°— ] 2A 0; tehát: 28.) sin | 4> = tg* ctgC. Ez a formula megfelel a HEATH-nél fentebb idézett egyenletnek, 1 nem állítom, hogy ezzel azonos; a görbék itt előadott származtatásánál azonban nem felel meg a tényeknek. HEATH szerint ugyanis A 0 az azimut maximalis értéke volna, ez pedig a jelen esetben nem áll, mert a ZP ív nem lehet érintője a sphaerikus görbének a P pontban. Tekintettel azonban, hogy HEATH a hullámok alakjáról semmit sem említ, sem a többi mellékkörülményekről, melyek a problémát meghatározzák és az idézett egyenletet levezetés nélkül közli, nem vehető ki a szövegből, hogy állítása éppen az itt tárgyalt görbékre vonatkozik-e. Azonban azért közelítőleg itt is érvényes HEATH ezen tétele : az A 0 szög a görbe szögmértékben mért legnagyobb szélességét eléggé megközelíti, különösen nagyon megnyújtott görbéknél. Példaképen még két számadatot kívánok közölni. Ha i— 5° és C — 85° az asymptota-szög értéke 27.)-ből 22'46" lesz, az z = 5°; C = 75°-höz tartozó véges görbénél pedig 28.)-ból: 4 = 2° 41'11". Az eddigiekben mindig feltételeztem, hogy a hullámok alakja verticalis tengelyű körkúp, tehát a reflektáló felületelemek hajlásszöge a vízfelület minden helyén mely hullámos, ugyanaz. Az adott i hajlásszöghöz tartozó, reflektáló görbe, pontalakú, végtelen távolban fekvő fényforrás esetében C-nak és z-nek minden itt tekintetbe jövő értekére akár direkt szerkesztés, akár a számított koordináták felrakása által mindenkor kivánt pontossággal megrajzolható. Ha csak egyféle hajlású kúpok fordulnak elő, a fényjelenség csupán az illető z-hez tartozó fényes görbéből fog állani, melyhez minden rajta fekvő hullám valamelyik felületeleme fog szolgáltatni egy fényes pontot, tehát a fényes pontok a hullámok kisebb vagy nagyobb sűrűsége szerint többé-kevésbbé közel fognak egymáshoz állani. Ha több különböző z fordul elő, mindegyiknek megfelel egy többé-kevésbbé folytonos sorozata a fényes pontoknak, melyek az illető z-hez tartozó görbén fekszenek. Ha most z-nek zérustól egy bizonyos / maximumig minden értéke képviselve van, az eredmény egy fényes szalag : az aranyhíd lesz, melynek határgörbéje a 7-nek megfelelő görbe. A fényes görbék fénypontjai annál sűrűbben fogják egymást követni, minél gyakoribb az illető z-hez tartozó kúpfelület a megfelelő görbe mentén. Hasonló jelenségek fognak szabálytalan alakú hullámoknál is mutatkozni. Mivel az ilyen hullámok alakja nagyon eltérhet a kúpfelülettől, sőt még verticalis 1 Id. helyen 139. lap.
