A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
Néhány egy éh fény tünemény. 55 báló hangok után. A sátrak sötét körvonalai azonnal eltűntek a ködben s teljes semmiség vett körül. Jó ideig mentem így, a mikor végre a hangok elég közelről hallatszottak, hogy vizsga tekintettel próbáljak a ködön áthatolni. Ekkor egy sereg varjút pillantottam meg, a mely nem nagy magasságban repülve, úgy látszik, felém közeledett. Mily nagy volt azonban meglepetésem, a mikor észrevettem, hogy a varjaknak látszó árnyak tulajdonképen az én embereim s nem fenn vannak ők a ködös levegőben, hanem lenn a jégen, ugyanabban a nívóban, mint én. Csak akkor zökkent helyre ismét tájékozódásom a vízszintes irányt illetőleg. Igen nagy ilyenkor a csalódás a távolság megítélése tekintetében is. A ködből felmerülő tárgyakat még elhomályosítja a szemlélő és az illető tárgy között levő köd s mivel az ember megszokta már, hogy az ilyen homályos körvonalú tárgyak rendes körülmények között messze vannak, a távolságot túlbecsüli. E miatt aztán a tárgyak méreteit is túlbecsüljük. Sokszor igyekeztem a jégen valami hatalmasnak látszó jégtömb (a halászok nyelvén diri b) felé, a mit talán a halászok vágtak ki s mindig meglepett, hogy a hatalmas jégtömb helyett valami ökölnyi jégdarabot találok. Befejezésül itt még annak az igazolására, hogy mennyi változatosság fordulhat elő ugyanazon a tájképen, bemutatom itt hat vázlatomat (29—34. ábrák), a melyet 1897 augusztus 27. és 28.-án, majd az utolsót szeptember 21.-én készítettem a tihanyi rév előtt az áramlás-méréshez felállított tutajról. Jobboldalon mindig a tihanyi rév kikötő-molója és néhány komp látszik, a háttérben pedig a boglári és fonyódi hegyekkel űzi játékát a délibáb. Az első kép aug. 27.-én reggel 9 órakor készült. A víz még melegebb, mint a levegő, tehát a víz felett lapuló légréteg is melegebb a többinél, azért a háttér hegyei kissé felemelve látszanak. A víz kissé hullámzik, azért sötétebb, mint a felette látszó ég, a melynek éppen legerősebben poláros része jutott a háttérre. A második kép ugyanaznap délben készült. A levegő már melegebb, mint a tó, azért a hegyeket nem tükrözi már a levegő. Az égnek kevésbbé poláros részét tükrözi a víz, azért nem sokkal sötétebb, mint az ég. A hullámzás még mindig csekély. A harmadik kép d. u. 5 órakor készült. A tó elsimult, a levegő kitisztult. Ezért látni most olyan jól a távoli hegyeket. A tó most az égnek fényárban úszó alsó részét tükrözi vissza, azért fehér. De közel hozzám nagy fényveszteségű a tükrözés, azért a víz sötétebbnek látszik. Valami kis szél borzolja a tó szinét a mólón túl, mert itt is sötétebb csík van. Ez a rész bizonyára magasabb égrészleteket tükrözik, azért sötétebb. A negyedik kép aug. 28.-án reggel 10 órakor készült. Homályos, ködös idő van, de a levegő hidegebb, mint a tó vize. A tó felett közvetlenül nyugvó levegő most igen ködös, a levegöbőn tükrözve jövő fénysugarak nem képesek áthatolni, azért a hegyek fel vannak emelve; de nincsen tükörképük. Ugyanez a vékony ködréteg világosítja meg a tó szinét is, bár így is sötétebb az, mint az ég. Az ötödik kép ugyanaznap délben készült. A köd felszállt, homályos cumulusfelhők vannak az ég alján, de az ég a fejünk felett kék s az élénken hullámzó víz ezt a sötétkék és poláros eget tükrözi vissza. A mólón innen szélárnyékban vagyunk, a hullámok simák. A levegő kellemesen hűvös, a tó vize meleg, a délibáb jelensége erős : az alacsony partokat eltakarja, a hegyek pedig magasra felemelve látszanak.
