A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
Néhány egy éh fény tünemény. 53 Igen érdekes megjegyezni való, hogy a miként a fénysugarak meghajlanak a különböző sűrűségű levegőrétegekben, azonképen a hanghullámok is. így a 27. ábrán H helyen keletkezett hang rendes körülmények közt, a mikor a levegő alsóbb rétegei jóval sűrűbbek, mint a felsőbb rétegek, az a^a^b^ b 2, c v c. 2, . . . hullámfelületekkel terjed el s terjedésének irányát a pontozott vonalkák mutatják. A rajzon látható vonalkázott területre tehát nem jut hanghullám s azért itt a hangot nem lehet hallani. Ez az eset rendesen a tihanyi harang hangjával is, úgy, hogy Füreden a harangszót rendes időben nem lehet hallani. Ma azonban a levegő hőmérséklet- és sűrűségeloszlása felfelé csak nagyon lassan csökkenő, akkor a hang hullámai sokkal egyenesebb irányban terjednek s a hang a tó felszínén tetemes távolságra hallhatóvá válik. Balaton-Füreden azt tartja a nép, hogyha a tihanyi templom harangját meg lehet hallani, akkor rossz idő lesz. Részben a nyugati szél, de leginkább szélcsend idején a levegő csekély stabilitása az oka ilyenkor a hang messze való hallhatóságának s így ez a «paraszt régula» elméletileg is indokolt, mert a zavaros, zivataros időt rendesen a levegő csekély stabilitása előzi meg. Ugyanezt tartják a somogyiak is, ha a zalai hangokat meg lehet hallani. m /-, <•, «v, v, /; 27. ábra. A hanghullámok terjedése. 2. Igen szép látványok keletkeznek a köd játékával. Sokszor egészen ellepi a tó szinét a köd, míg a környező halmok a ködtengerből kiemelkedve, vígan fürdenek az őszi nap fényében. Máskor meg a tónak csak egy részét takarja ködlepel, míg a többi tisztán látható. 1895 október 11.-én délelőtt szép látványt nyújtott a ködnek a tóra való vonulása. Tihany déli sarka felől, SSVV széllel jött a köd a tóra, mint valami óriási füstgomoly, éles határolással, egyenletes magasságú halmazokkal. Jó nagy területet ellepett a tavon, de alig egy óra múlva felszállt s a partok ismét kitisztultak (28. ábra). Még szebb látvány az, a mikor a köd hirtelen felszakad a tóról s előtűnnek a hegyek. A ködben nem igen tájékozódik az ember s a magasságok iránt is elveszti becsülőképességét. A mikor aztán a köd hirtelen megszakad s előtűnik pl. Badacsony festőies sziklalejtője, az ember eleinte hegyóriásoknak látja a néhány száz méter magas halmokat, Legérdekesebbek azonban azok a csalódások, a melyeknek a jégen van kitéve az ember, ha sűrű köd ereszkedik le a keményen befagyott tóra. Ha a jég tiszta, akkor annak egyenetlenségei, rendetlenségei stb. valami változatosságot nyújtanak, a mi némi tájékozásul szolgál. Ha azonban friss hó lepi el a jeget, akkor megszűnt minden tájékozás: köröskörül, fenn és lenn, jobbra, balra, mindenütt egyforma, alaktalan fehérség, a melynek, mint végtelenségnek közepén áll az ember. Ha a hó megkeménykedett, akkor még a lépések nyoma sem látszik
