A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei

45 Az ég tükrözése hullámzó felületen. rajzolom azt a képet, a melyet 1899 aug. 14.-én este vázoltam Balaton-Füreden, az Eszterházy-féle vendéglő terraszáról (20. ábra). A Nap már lehanyatlott. A déli horizon felett meglehetős magasra emelkedett az a neutrális-lilás homály, a melyet a Föld árnyékának, szoktak mondani, de helyesebben úgy mondhatnók, hogy a levegő alsó, kevéssé átlátszó részének az árnyéka a távolabbi légrétegeken. Fölötte vöröses sáv nyúlt el, mert még az előbbi helyen a levegőben lebegő szilárd porrészecskékre egyáltalában csak nagyon csekély fény juthat már el a Napról, addig ide még a legdurvább rezgésü vörös sugarak is eljutnak. Ugyanaz a tünemény ez, mint a mely miatt a leáldozó vagy felkelő Napot mi vérvörös színben szoktuk látni. A vörös sáv felett fehéres fény terült el az égen, a mely a zenit felé fokozatosan kékbe megy át. A tó színét helyenként csekély szél borzolja. A tükörsima helyek neutrális színben látszanak, meglehetős sötétek, mert az ég alját tükrözik. Ezeket a foltokat vörös szinü csík veszi körül, éles határolással. A fodros, széljárta helyek színe 20. ábra. A tó szinei 1899. I. Az ég aljának neutrális, sötét része. II. Vöröses zóna az égen. III. Fehérből kékbe átmenő zóna az égen. aug. 14-én B -Füredről tekintve. 1. Neutrális színű, sötét foltok a tavon. 2. Szép vöröses csíkok az előbbiek körül. 3. Élénk kék színű, szélborzolta helyek. élénk, világoskék. A sötét neutrális szinü foltok tükörsima voltáról tanúskodott az a tünemény is, hogy ezeken a helyeken a távozó gőzhajó füstje teljes élességgel tükrözött vissza. Jegyeztem azonban fel itt ezen a képen egy nagyon fontos dolgot is, a mi éppen azt bizonyítja, hogy a szél sebességében beálló változások okozzák a felszín foltos voltát. Még mielőtt a vázlatot elkezdtem volna készíteni, a tó úgyszólván teljesen tükörsima volt, a gőzhajó füstje szabályos egyenes vonalban maradt el a hajó mögött, de nem pontosan a hajó nyoma felett, hanem kissé nyugat felé hajlott el tőle, a mi arra vall, hogy gyenge keleti szél fujt ekkor is. A füst egyenes vonala aztán egyszerre megszakadt s az újonnan kijövő füstöt sokkal meredekebben láttam felemelkedni és sokkal jobban nyugat felé kitérülni. Valószínűleg hűvösebb és erősebb légáramlás jött NE felől, a mi rögtön felborzolta a tó nagy részét. A régi füst azonban még mindig lomhán mozgott nyugat felé, éppen egy «tache d'huile» felett, mutatva, hogy a szél sebessége ott kisebb!

1 1 Ugyanez alkalommal láttam ismét azt a tüneményt, a melynek oka iránt már többen kérdezősködtek s a melynek magyarázatát a következőkben adom. Azt hiszem, mindenki látta már