A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
A hullámzó víz fény tünemény ei. 33 Egyszerűség kedvéért hagyjuk el most ezt a tagot s tekintsük az egyenletet másodfokúnak : 3i ^+(| + 1) tt g5-h = ° 62R s ennek megoldása: t =1 tg § [ — (h + R) + 4 h 2 -j- 2 h R(l~+ 3. cotg 2 ö) + R a ] . ... 7.) Ez az egyenlet azonban nagyon alkalmatlan a számításra. Az R olyan rendkívül nagy a többihez, pl. h-hoz képest, hogy az eredmények csak igen sok számjegyű logarithmusokkal volnának megbízhatók. Hasonló komplikált eredményre jutunk akkor, ha abból indulunk ki, a mit már fennebb említettem, t. i., hogy a hullámok maximális lejtőinek hajlásszöge a nézőpont horizonjához annál kisebb lesz, minél távolabb van a hullám a nézőhelytől. Ebben az esetben tehát a hullámlejtők hajlásszöge arányosan fogy a t-vel, tehát előbbi eredményünk helyett t = h.cot g[ m-2( a-l^)] 8.) Ennek az egyenletnek azonban t szerint való kifejtése még az előbbinél is komplikáltabb eredményeket szolgáltat. Sokkal egyszerűbb eljárás a következő: Legelőször is az 1.) egyenlet segítségével kiszámítjuk a t-t, mintha a Föld görbületét elhanyagoltuk volna, azután ennek megfelelően kiszámítjuk a -9--t, a melyet le kell vonnunk az a-ból, a 8. egyenlet értelmében s így javítva kapjuk a t-t. Ha nagy különbség mutatkoznék az előbbi és az újabb t között, akkor a javított t-vel ismételni lehet a számítást. Pl. Ha a 5°, m = 10°10', h = 10m., akkor a Föld görbületének elhanyagolásával, a fennebbi táblázat szerint t, = 34-38 m. Ha ezzel számítunk, akkor í>, =0° 1' 51'"4 s a 8.) képletbe azt behelyettesítve, t g = 251()m. Ismételjük most a számítást ezzel a t 2-vel s akkor a következő adatokat kapjuk: t, = 3438 m. ^ = 0° 1' 51"4 t 2 = 2510 m. = 0° 1' 21 "3 t 3 = 2707 m. = 0" 1' 27"0 t 4 = 2665 m. = 0 n 1'26-"4 t 5 = 2669 m. a melyet végeredmény gyanánt elfogadhatunk. Látjuk tehát, hogy a Föld gömbölyű volta miatt az aranyhíd rövidebb, mint volna sík felszínen. A rövidülés akkor, a mikor az aranyhíd már nem végtelen hosszú, de még mindig kilométereket tesz ki, akkor elég tetemes, de aztán, a mikor az aranyhíd egy kilométernél rövidebb lett, akkor már a Föld gömbölyű voltának édes-kevés a befolyása. A tünemény azonban, a míg az aranyhíd végtelen hosszúságról néhány száz méterre rövidül meg, igen rövid ideig tart, hisz a Holdnak, vagy Napnak alig kell egy fokot emelkedni olyankor, a mikor még alacsonyan áll (előbbi példánkban csak 10°-ról ll°-ra), a mi meglehetős rövid ideig tart. Ha pl. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 5. rész. II. szakasz. 3
