A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
A hullámzó víz fénytüneményei. 31 a míg a Hold vagy Nap magassága a látóhatár felett nem nagyobb, mint a legmeredekebb hullámlejtő hajlásszögének kétszerese. A mikor 2a = m, akkor még a Föld görbületének elhanyagolása esetén az aranyhíd végtelen hosszú. A Föld görbülete miatt azonban megrövidül az aranyhíd, mert a távoli hullámoknak a hullám helyén képzelt horizonsíkhoz való maximális hajlásszöge ugyan szintén a, de a szemlélő horizonsíkjához ugyanezek a hullámlejtők valamivel kisebb szög alatt hajolnak és pedig annyival kisebb ez a szög, mint a mekkora szöget zár be egymással a két horizon (12. ábra). A 12. ábrán legyen Sz a szemlélő helye, H, Rj a szemlélő horizonja; A helyen legyen az a hullám, a melynek legmeredekebb lejtője tükrözi vissza a Hold képét s ezen a helyen a horizon síkja legyen H 2 R 2, a melyhez a hullám legmeredekebb lejtője (PQ) « szöggel hajlik. Legyen A és T hely közt a középponti szög d, a szemlélő magassága h és az égitest magassága a H x R t horizon felett m. Világos, hogy akkor a H 2 R 2 horizon felett az égitest magassága (ugyanarról a magassági H 12. ábra. Tükrözés hatása gömbalakú tófelület hulámain. körről lévén szó) m-j-A 1. Áll továbbá, hogy T PAH = m -(- & —« s ennélfogva <$ SzAQ = m fi- — a szintén. Ha A-ból merőleges vonalat húzunk Sz T-re, akkor < VASz = (m -f- d — a) - (a — fi) vagyis < VASz = m -f 2d — 2a Az SzVA derékszögű háromszögből már most, ha a Föld sugara R: h + R — R cos d tangtm + 2d —2«) = — — ; 2.) tekintettel arra, hogy d nagyon kicsiny, még a Balaton két végpontja között sem tesz ki egy fokot, annálfogva AV helyett vehetjük t-t, azonkívül d helyett annak ívmértékét kell vennünk, vagyis t 180° d = — R % 3.)
