A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
30 A hullámzó víz fény tünemény ei. 30 Hogy ennek az aranyhídnak méreteit némileg megismerhessük, mindenekelőtt tudnunk kell, hogy mily messze van a szemlélőtől az az utolsó hely, a honnan még tükörkép juthat a szemünkbe. Világos, hogy ez a hely ott van, a hol éppen a legmeredekebb hullámlejtő veti vissza a csillag sugarát. Tegyük fel, hogy a legmeredekebb hullámlejtő hajlásszöge a legyen (11. ábra) s ez vesse vissza szemünkbe a H felől jövő fénysugarat. A szemlélő legyen Sz helyen, h magasságban a víz színe felett s t távolságban az A ponttól, a hol az utolsó tükörkép csillamlik fel. A fényes égitest horizon feletti magassága m, tehát <C PAH = m—a és <$ SzAQ = m a és miután < QAT = a, tehát <$ TASz = m—2a Az ATSz derékszögű háromszögben t = h. cotg (m—2a) 1.) az összefüggés tehát nagyon egyszerű, de nagyon érdekes is. A míg ugyanis 2a kisebb, mint m, addig tényleg reális vége van az aranyhídnak t távolságban. A mint m = 2«, akkor az aranyhíd végtelenbe nyúlik, ha pedig 2« nagyobb, mint m, akkor t negativ, tehát a szemlélő hátamögött lehet olyan a hajlású tükörfelületet találni, a mely a szemünkbe vetné a H irányból jövő fényt. Ez annyit jelent, hogy előttünk nincs egyetlen hullám sem, a melynek a legmeredekebb oldal-lejtője tükrözné a fénysugarakat, hanem mindegyik hullámon ennél kisebb lejtőjű rész fog csillogni, még határtalan messzeségben is. Érdekes azonban az is, hogy az m változásával eleinte nagyon hosszú aranyhidakat kapunk, majd egyszerre, a mikor m értéke közel egyenlő 2 a-val, nagyon hirtelen megrövidül s néhány foknyi emelkedés után a csillag képe csakis a legközelebbi hullámlejtőkön fog csillogni. így pl. ha a = 5°, és h = 10 m, akkor a Hold emelkedésével az aranyhíd hossza — a Föld felszínének görbe voltát egyelőre elhanyagoljuk — a következő kis táblázatban foglaltatik: Ha a Hold v. Nap 0 0 , 0 , 0 , 0 , 0 0 0 2(}0 3Q0 magassaga, m = hídhosszal = 0 0 34,377 m 17,186 m 6875 m 3438 m 573 m 286 m 114 m 567 m 27*5 m. A Hold vagy Nap magasságával természetesen mindig az illető égitest látszólagos korongjának alsó élét kell vennünk, mert ez távolabbi hullámon okoz szemünkbe verődő csillogást, mint az égitest felső éle. Az aranyhíd mindaddig az egész tó szélességén, vagy látható részén átnyúlik,
