A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
11 A tó vizének átlátszósága. patakok vize is megcsappan, a hullámok nem kavarják fel az iszapot s valószínűleg a mikrofauna és mikroflóra is megcsökkenik. Ilyenkor észlelhetjük a legnagyobb átlátszóságot, körülbelül kétszeresét a nyilt vizén nyert adatoknak. A legnagyobb mélységig 1895 februárius 7.-én sikerült lebocsátanom a fehér korongot, t. i. l-75 méterre, hogy még mindig látható legyen. Erre a czélra 45/45 cm. méretű léket vágattam a 325 cm. vastag, szép, aczélos jégbe. A jég felszínét hó borította, vékony, egyenetlen rétegben. A lékbe letekintve, sötétnek, szinte feketének látszik a víz, de gyakorlott s efféle vizsgálatokhoz szokott szem azonnal felismeri, hogy a víz tisztább, mint nyáron szokott lenni. Még tetemesebb mélységeket észlelt LÓCZY, a mint már említettem, 1893 februárius 25.-én. A tó ezen a télen 1902 deczember 13.-án fagyott be, sőt a tihany-szántódi szorulatban már november 26.-án jégpánczél volt. LÓCZY közlése szerint a 24—28 cm. vastag jég teljesen tiszta, átlátszó volt. — Ezen a nevezetes maximumon kívül még ugyancsak LÓCZY 1895 februárius 6.-án Kövesd előtt, 1 kilométerre a parttól, 31 m. mély vízben, 32'5 cm. vastag jég alatt, szintén E75 m. átlátszóságot mért. Meg kell még jegyeznem, hogy mind a két esetben, még a mindig mozgalmas tihany-szántódi szorosban is nagyon nyugalmas volt a víz, mert a fenék és felszín hőmérséklete között lényeges különbség mutatkozott. .Sajnos, hogy ilyenkor, a mikor a tó legnagyobb része be van fagyva, a nyilt vizű helyeket, a rianásokat nem tanácsos megközelíteni, ladik pedig nem igen van ilyenkor szabadon, hogy megmérhettem volna ilyen helyeken is a víz átlátszóságát. Valami különös eredményt azonban ettől sem várhatnánk, legfeljebb annyit, hogy a megvilágítás különbsége (a jégtakaró hiánya miatt) éreztetni fogja hatását. Általában mondhatjuk, hogy az átlátszóság a jégbe vágott lékeken át mérve közepesen 1'5—2 m. lehet. A Balatonon észlelt átlátszóságokat egyéb tavakéival összehasonlítani alig lehet, mert a Balatonhoz hasonló sikér vizű, óriási kiterjedésű tó alig van még egy. Leginkább hasonlítanak még hozzá, azok közül, a melyeken ilyenféle mérések történtek, a Lande-ok tavai Francziaországban, a melyeket DELEBEQUE ismertetett, 1 továbbá a poroszországi tavak, a melyekről HALBFASS közölt behatóbb tanulmányt. 2 A Lande-ok tavainak átlátszóságát DELEBEQUE 1895 deczember havában mérte meg, tehát minden valószínűség szerint olyan időben, a mikor az átlátszóság nagy. A nyert eredmények a következők: A tó neve Területe Legnagyobb mélység Szín aFoRELskála szerint Átlátszóság Lac de Cazaux 5608 ha. 30 22 3 m. VI. 60 m. Lac d'Aureilhan 414 » 19 60 » VII. 2-7 » Lac de Parentis .... 3502 » 45 20-5 » VII—VIII. 55 » Lac de Lacanau 1767 » — 6-9 » IX—X. 1-5 » Lac de Garros 24 » — 20 » X. 1-6 » Lac d'lrieu 43 » — 3 5—4 » X. 1-6 » Lac d'Hourtin 5923 » — 9-7 » X—XI. 0-7 » 1 Les lacs frangais. Paris, 1898. 1 Beiträge zur Kenntniss der Pommerschen Seen; Peterm. Ergänzungsheft Nr. 136.
