A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 2-3. szakasz. Cholnoky Jenő: A Balaton színtüneményei / Harkányi Béla: Hullámos vízfelületek fénytükrözési jelenségei
8 A tó vizének átlátszósága. méter mélységekről, mint a melyekből még mindig látható az alásülyesztett korong a Léman, Bodeni és Vierwaldstätti tavakon, hanem a legnagyobb mélység, a melyben még a korong látható volt, az összes mérések között: 35 m., de ezt is a befagyott Balaton jegén vágott lék vizében egyetlenegyszer észlelte LÓCZY LAJOS, 1893 februárius 25.-én Tihany és Szántód között, a mikor a vastag jégpánczél alatt a víz már hónapok óta nyugalomban volt. Saját észleléseim nagy száma közt 1'75 m. volt a legnagyobb átlátszóság, szintén jég alatt. A Léman-tavon észlelt legnagyobb mélységű átlátszóság 22'5 m., a Bodeni tavon 1 mintegy 12 m., a Vierwaldstätti tavon 166 (ARNET), illetőleg 17"4 (BURCKHARDT), a Hallstatti tavon 8"8 m volt. A Léman tavon nyert összes mérések középértéke 102 m., a Bodeni tavon 5'36 m., a Balatonon pedig csak 085 m., ha ugyan szabad ezekből az értékekből számtani közepet venni, a mikor azok egymástól annyira eltérnek, hogy igen gyakran csak 30—40 cm. volt az átlátszóság. Ilyen csekély mélységű átlátszóság esetén már nem szabad olyan tetszőlegesen vennünk a mérést árnyékos, vagy napsütötte helyen, mint a hogy az az alpi tavakon lehetséges, mert ott az értékeket édes-kevéssé változtatja meg az, hogy árnyékban dolgozunk-e, vagy napsütötte helyen, csak, az utasítások szerint, a víz felszíne legyen árnyékban, mert különben a víz színéről direkt visszaverődött fénysugarak alterálják az észlelést. Az észlelés alkalmával a következő esetek állhatnak elő: 1. A Nap süti az észlelés helyén a víz felszínét, meg a korongot is. Ebben az esetben igen tökéletlen észlelést várhatunk, különösen, ha a víz felszíne nyugtalan, mert ekkor a felszinről reflektált fényességek igen korán eltakatják a korongot. A mint később látni fogjuk, várakozásunk ellenére, ezek az észlelések a Balatonon igen jóknak bizonyulnak. 2. A Nap csak a vizet süti, míg a korongot nem. Ebben az esetben a lehető legrosszabb a mérés, mert a míg az előbb a nap-sütötte korong átvilágít a felszín csillogásán keresztül is, addig ebben az esetben az árnyékolt korong, alig merítjük a vízbe, azonnal eltűnik szemünk elől. 3. A Nap csak a korongot süti, a vizén keresztül, a víz felszínét az észlelés helyén pedig nem. Ez az eset igen gyakran előállhat akkor, ha napernyővel árnyékoljuk be a víz szinét, vagy pedig, ha alacsony csónakból, vagy nem mélyjáratú, keskeny hajó orráról végezzük a kísérletet. így pl. a Balaton-Bizottság fúróhajójáról sokszor tanulmányoztam a tó vizének átlátszóságát, természetesen mindig azon az oldalon, a melyik felé árnyékot vetett a fúróhajó nagy teste. Meglepetéssel vettem azonban észre, hogy a hajó napsütötte oldalán nagyobb az átlátszóság mértéke, mint az árnyékos oldalon, így például: 1894 július 25.-én, 11 h. a. m. átlátszóság az árnyékos oldalon 062 m. 1894 » »11»»» » a napsütötte » 0'80 m. 1894 » » 3 h15 mp. in. » az árnyékos » 0"60 m. 1894 » » 3 h 15 m » » » a napsütötte » 0*90 m. Ekkor kimentem a hajó orrára, a hol a ferdén sütő napsugarak a hajó orra alatt a vízben a hajó árnyékos oldalán is átsütöttek. Itt leeresztve a korongot 1 Dr. F. A. Forel: Transparenz und Farbe des Bodensees. — Ezt az értéket a jelentéshez csatolt grafikus tábláról lehet leolvasni.
