A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai

ÖSSZEFOGLALÁS. A Balaton vizének hőmérséklete évi menetében megegyezik a levegőjével oly értelemben, hogy a maximális és minimális hőmérséklet minden esetben ugyan­azon hónapra esik, mint a levegőnél. Sorról-sorra követve az egyes feljegyzéseket, azt találjuk, hogy a víz hőmérsékletének maximuma egy-két nap múlva következik csak be a levegőé után. Havonkinti középben júniusban, júliusban és augusztus­ban mindig nagyobb a hőmérséklet 20 C ( ,-nál. Felület és fenékvíz hőmérséklete között az év minden részében nagyon cse­kély a különbség, nagyobb már az eltérés a fenékvíz és talaj hőmérséklete közt. ősztől nyárig a talaj hőmérséklete magasabb, nyáron a fenékvízé. Télen befagyás előtt a tó vize egész terjedelmében lehűl zérus fokra vagy ehhez közel, sőt maga az iszap is meglehetősen lehűl, egy foknyira, néha még ez alá is, különösen akkor, ha a víznek és levegőnek a hőmérséklete hosszabb ideig ingadozik a fagypont körül a nélkül, hogy tényleg fagyna. Befagyás után a fenék­víz és iszap hőmérséklete rögtön emelkedik egy-két tized fokkal; hosszú ideig tartó erős jégpánczél alatt ez emelkedés lassú, de állandó. Felolvadás alatt úgy a fenékvíznek mint a talajnak csökken a hőmérséklete, de utána rögtön emelke­dik valamivel. A víz hőmérsékletének közepes és abszolút ingadozása sokkal kisebb mint a levegőé. A víz hőmérsékletének közepes napi ingadozása igen csekély, a nyári hóna­pokban 2'5 — 4*5 fok között van. A hőmérséklet változékonysága havi közepekben csak egy esetben ért el egy fokot, különben ennél is jóval kisebb. A mint a tó vize zérus fokra vagy közel zérus fokra lehűlt, elégséges két­három foknyi hideg, hogy a jégképződés meginduljon. A befagyás ideje évről­évre igen különbözik; némely évben két-három hónapon át is állandó és a fél méter vastagságot is megközelítő jégpánczél borítja a tavat, más évben pedig alig egy-két napig — de többszörönkint — fedi gyenge jégréteg a tó felületét.

Next

/
Thumbnails
Contents