A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
50 Befagyás. hidegben utaztunk végig a tó jegén, keresztül-kasul czirkálva azon. Voltunk szélviharban, mely szánkónkat hol körben forgatta, majd felborította, ránk borult egy ködös este, osztályrészünkül jutott egy hóvihar; de gyönyörködtünk a verőfényben is, mely talán még nyári képnél is szebbé teszi a Balatont. Ilyenkor leveti a tó az ő mélabús, álmadozó arczulatát, melyet nyáron tár elénk, a mikor a gőzösök ritka járatán kívül nem látunk tükrén hajót és vitorlát. A keményen fagyott jégen megélénkül a tó, szekérkaravánok járnak rajta keresztül; a halásznép szüreti ideje ez, messze látható sötét pontok nyüzsögnek rajta sűrű rajokban. A falvak halászkompániái, megerősödve nem-halász segítőkkel, kinn vannak a tó közepén. Akárhányszor a tó hosszán ezernél több ember van egyszerre, eltűnő kicsinységű foltokban a jégen. A nyár csendjét pedig a temérdek vad lúd rhythmikus gágogása váltja fel, melyet a nappal a vetésekre siető tollas nép magosan felettünk, ködben, alkonyatkor és éjjel pedig a jégen egy lábon állva hallat; egyszer szórakoztat bennünket, máskor a sötétben biztatva kisér.» «A rianások nyomozására tettem meg ezt a kirándulást ... A rianások elhelyezkedésében nagy szabályszerűséget észleltem. Tátongó rianást keveset láttam, ezeket is csak a tó közepén Szántód és Badacsony-Tomaj közt; az 5—7 cm. széles rianásokban nyilt víz locsogott; néhány olyan 40—60 cm. széles hasadás is utamba esett, mely világosabb jéggel újra keményre volt befagyva. Ezen nyilt rianások a tó hosszanti tengelyére keresztben állottak.» «Sokkal érdekesebbnek ismerém fel a torlódott rianásokat. Ezek a partokhoz közel és azokkal egyközösen támadnak. Az öblök előtt egyik hegyorrtól vagy előfoktól a másikig bámulatosan szabályos görbékben nyúlnak el. E torlódási rianások a jég kiterjedésének következményei. Olyankor, ha a nap erősen megsüti a jeget, az kiterjed, benne vízszintes nyomás keletkezik a partok közelében, a hol a fenék vagy a promontoriumok ellennyomása legjobban nyilatkozik, a jégtakaró antiklinálishoz hasonló boltozatokban felhajlik, a jégboltozat meghasad és a széthulló táblái egymásra, egymás alá torlódnak. Balaton-Füred előtt legalább 2—3 méter szélességűnek becsültem 1893 februáriusában a jég azon kiterjedését, melylyel a parthoz legközelebb fekvő rianás járt. Minthogy a tátongó rianások a 0° alatt lehűlő jég összehúzódásának eredményei, ezek csakhamar ismét összefagynak. A mennyiben keresztben állnak a tó hosszára, a közlekedést és a jégenjárást kevésbbé akadályozzák, mint a torlódási rianások, melyek a parttal egyközösen futó jégtorlaszokat képeznek; aztán a jég nem szilárdul meg többé a torlódási rianásokban és rendesen nyilt víz van a jégtáblák közt, úgy hogy még gyalogszerrel is jó az elővigyázat az ilyen partmenti rianások áthágása közben. 1893-ban az északi part közelében láttam a legtöbb és legnagyobb rianások torlaszait; a déli part mentén kevés ilyen tori ott jéggel jelelt rianás volt és az is csekély magasságú. Lehet, hogy ezt azon körülmény okozta, mely szerint a novemberi első összetört jeget a déli part felé hajtotta az északi szél. Siófok előtt 5—6 cm. vastag jégtáblák élükre állítva voltak összefagyva, mint a sarki tengerek partszéli packeis-ja és értesüléseim szerint két méternél is vastagabb volt Siófoknál a jég ...» «A befagyott Balaton jégsíkján keresztül az uralkodó északi szelek az északi partokról és a Balaton-Fölvidékről port, termőföldet, sőt borsónyi-diónyi kavicsokat hordanak át a déli partra. Érdekes látvány az, a midőn a sima, zöldesszürke átlátszó jég hátán gyorsvonat sebességével egyenes vonalakban száguld a szélhajtotta por, kövecs, giz-gaz a túlsó part felé. A havat is a déli partra űzi a szél; előbb
