A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
Befagyás. 45 A 26. táblázat szerint a víz hőmérsékletének változékonysága általában csekély, TO C 0-nyira csak egyszer emelkedik, igen sokszor pedig 05 C°-nál is kisebb marad. A téli hónapokban legkisebb; különben nagyon szabálytalanul oszlik meg. A talaj hőmérsékletének változékonysága rendesen kisebb mint a fenékvízé, de egy-két esetben az 1897. év első felében vagy egyenlők vagy éppen a talajban nagyobb. A megfigyelt két évben előfordult legnagyobb változások a fenékvízben inkább a nyári, a talajban az őszi hónapokra esnek, a legkisebbek a téliekre. Legnagyobb változás 5'8 C° 1899. július havában a fenékvízben. Öt foknál nagyobb változás a fenékvízben a már említett eseten kívül még kétszer fordult elő; négy foknál nagyobb is csak négyszer, míg öt esetben az egy foknál is kisebb az abszolút legnagyobb változás. A talaj hőmérsékleténél négy foknyi változás egy esetben sem, három foknál nagyobb is csak háromszor fordult elő. Egy-két eset kivételével mindig nagyobb a fenékvíz hőmérsékletének mint a talajának az abszolút legnagyobb változása. V. FEJEZET. BEFAGYÁS. A «Balaton-Bizottság» az 1892 93. téltől kezdve kisérte figyelemmel a tó befagyási körülményeit; két évről azonban rendes vízhőmérsékleti följegyzéseket nem szerezhetett. 1892 93. és 1893/94-ről is csupán LÓCZY LAJOS néhány, utazás közben följegyzett adata áll rendelkezésünkre. Hogy miként viselkedik a víz hőmérséklete befagyás előtt, a befagyás idejében, az állandó és részletes, folyton változó jégkéreg alatt, a felengedés alatt és után és hogy miként követi a levegő lehűlését csakhamar a víz lehűlése, majd befagyása: minderről a III. fejezet A) pontjában már részletesen beszéltem, úgy hogy e helyen már tisztán arra szorítkozhatom, hogy a Balatonnak tényleges befagyási viszonyait ismertessem a kezemben levő, LÓCZY LAJOS-ÍÓI eredő két évi és GYAPAI NÁNDOR úrtól származó, öt évről szóló feljegyzések alapján évről-évre, majd összefoglalólag. Hogy a jégképződéssel egyidejűleg követhessük a levegő hőmérsékletét, az egyes dátumok után zárójelben oda iktatom a levegő hőmérsékletét B.-Füreden, a 7 a m feljegyző órában. Rövidség kedvéért csak egyszerűen L. betűvel jelzem azt, hogy a zárjelben lévő szám a levegő hőmérsékletét jelenti. 1892 93. évi tél. Deczember hó 13-án az egész tavat jég borítja el; a szántód—tihanyi szorulatban már november 25—26. óta. Az állandó jégpánczél február 27-én pusztul el. Január 13-án Kenese alatt 28—32 cm. vastag a jég; január 15-én a tihanyi rév közelében 28 cm., a szántódi partnál 40 cm. A víz hőmérséklete a 10 m. mély vízfenéken ugyanakkor -f- 2 6°, az iszap hőfoka -)- 5'6° C. volt. Levegő (L. — 9ö) délután 3—1 óra közt. Január 16-án Rév-Fülöp és Boglár között, középvízen, a jég
