A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
A hőmérséklet napi menete. 41 A 23. táblázat szerint havi közepes értékben a levegő hőmérséklete 7 am mindig kisebb, mint7P m, kivéve az 1899. szeptember havát, hol 0"1 C"-kal nagyobb; 2P m mindig nagyobb, mint akár 7 a m, akár 7P m. A víz hőmérséklete 7 a m mindig kisebb, mint 7P m; 2P m mindig nagyobb, mint 7 a m, 7P m rendesen nagyobb valamivel, mint 2P m. Három esetben találjuk, hogy 2P m nagyobb, mint 7 a m, úgymint 1898. augusztusban és szeptemberben és 1899. júliusban; mind a három hónap az aránylag legmelegebbek közül való. Mindenütt erősen szembetűnik, hogy a levegő hőmérsékletének napi közepes ingadozása mennyire felülmúlja a víz hőmérsékletének közepes ingadozását. Külön táblázatban ezen ingadozást szükségtelennek tartom összeállítani, mert a 23. táblázatból is azonnnal látható, csak annyit említek meg külön is, hogy a víznél a legnagyobb ingadozás középben 4'9 C°, a levegőnél a legkisebb 4"0 C, de utána mindjárt 5'7 C° következik, a legnagyobb pedig 14"6 C°. 23. táblázat. Közepes eltérések az egyes feljegyző órák hőmérsékletei között. É v 1898. 1899. Hónapok Levegő Víz Levegő Víz Hónapok 7p—7» 7—2 2—7 7—7 | 7—2 2—7 7—7 7—2 2—7 7—7 7—2 2P—7P Június . 13 6-2 —4-9 -1 7 1-7 o-o 2-5 56 —3 1 16 16 00 Július —0-8 37 —29 — 12 1-0 0 2 —1-3 63 —50 —1-2 1-4 —0-2 Auguszt. —0T 69 —6-8 -1-7 32 -1-5 —0-4 53 —49 -1-5 T4 o-i Szeptern. —24 85 —61 2-3 2-4 — 01 0 1 4 1 —4-2 —1-3 1-2 o-i Minden esetre kár, hogy a többi hónapról nem állanak rendelkezésre adatok; ezek hiján csak annyit mondhatunk, hogy a nyári hónapokra esik minden esetben a levegő hőmérséklete közepes ingadozásának maximuma, a mint ez világosan kitűnik a «Balaton vidékének éghajlati viszonyai»-ról írott munkámból (A Balaton tud. tanúim, eredm., 1. köt., IV. rész, 1. szakasz) és ilyképen következtethetünk, hogy a víz hőmérséklete közepes ingadozásának maximuma is ezen hónapokra esik, hogy tehát a különben sem nagy nyári ingadozás a többi hónapban még kisebbé válik és megfelelőleg a levegő hasonló viszonyainak, télen legkisebb. A 24. táblázat egy-egy esetét tünteti fel azon legnagyobb különbözetnek, a mely a megfigyelt két évben az egyes egymásra következő feljegyző órák hőmérsékletei között előfordult. Mint egyetlen adatnak, hónapról-hónapra kiszedve, úgy látszik, mintha nagyon kevés jellemző ereje volna; pedig jó képet nyújt arról, hogy egyes extrém időjárásoknak minő befolyásuk van a levegő és a víz hőmérsékletére. Tudjuk tapasztalatból és a 23. táblázat adataiból, hogy a hőmérséklet 7 a m rendesen kisebb, mint 7P m; 2P m nagyobb mint egyébkor, kivéve a viznél, a hol néha 7P m nagyobb, mint 2P m. De kérdés, hogy fordulnak-e elő ellenkező esetek is és mekkora köztük a legnagyobb? A levegőnél 7 a m egy eset (1899. június hava) kivételével mindig fordult rá elő eset, hogy 7 a m nagyobb volt a hőmérséklet, mint
