A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
A hőmérséklet napi menete. 39 A hőmérséklet évi menetére nézve a következőket találjuk. — Reggel 7 am Ó-Gyallán a talaj hőmérséklete 0 0 és 0 5 méternyi mélységben minden esetben, azaz minden hónapban, magasabb a levegő hőmérsékleténél, éppen úgy mint a fenékvíz és iszap hőmérséklete Kerekeden. A hőmérséklet 05 méternyi mélységben minden hónapban magasabb, mint a lelszinen. Az egy és két méternyi mélységben júniustól augusztusig, illetve májustól augusztusig bezárólag kisebb hőmérsékletet találunk, mint a levegőben, a többi hónapban azonban jóval magasabbat A talaj hőmérséklete 1 méternyi mélységben mind a három évben októbertő márcziusig magasabb, mint 0'5 méternyi mélységben, különben alacsonyabb, ugyanígy viselkedik a hőmérséklet 2 méternyi mélységben az 1 méternyivel szemben. Az iszap hőmérséklete pedig 1897-ben szeptembertől áprilisig, 1898-ban szeptembertől februárig magasabb, mint a fenékvízé. Nem is számítva azt, hogy a differencziák itt sokkal kisebbek, mint a talajnál, már maga azon tény, hogy az iszap és a fenékvíz hőmérséklete közti arány az egyes években nincs oly szigorúan és pontosan egy időhöz kötve, mint a talajnál, mutatja, hogy az utóbbi sokkal jobban ki van téve az időjárás változásának. A hőmérséklet maximuma a fenékvízben mindig ugyanarra a hónapra esik, melyre a levegőé t. i. júliusra vagy augusztusra, míg a talajnál egész 1 méternyi mélységig esik rendesen ugyanazon hónapra. A mint az évi közepes ingadozás kisebb az iszapban, mint a fenékvízben, akként a talajban is, minél mélyebbre megyünk, annál kisebb lesz az ingadozás. 111. FEJEZET. A HŐMÉRSÉKLET NAPI MENETE. A hőmérséklet napi játékára vonatkozólag csak egy olyan helyről vannak adatok, a hol naponkint háromszor, 7 a m, 2P m és 7P m jegyezték egy időben a víznek is és a levegőnek is a hőmérsékletét. Almádiban ugyanis a fürdőzés idejében 1894-ben, 1898-ban és 1899-ben júniustól szeptemberig bezárólag történtek ilyen feljegyzések. Az adatok átvizsgálása után az 1894. évi feljegyzéseket mellőznöm kellett és így csak két évről és négy-négy hónapról számolhatok be a hőmérséklet napi menetének tárgyalásánál. A 21. táblázat adataira nézve meg kell említenem, hogy az 1898. és az 1899. évi szeptember havában csak elsejétől tizenkettedikéig és hogy az 1899. évi június havában csak tizenhatodikától kezdve jegyeztek és így a táblázatban levő közepek ezen hiányos adatokból valók. Mint ilyenek tehát nem szerepelhetnek az illető hónapok tényleges közepei gyanánt, de igenis a napi ingadozásnál, az egymással való legközelebbi összehasonlításnál. Hogy szemléletesebbé, mondhatnám, olvashatóbbá tegyem a 21. táblázatot, külön-külön táblázatokban állítom össze a levegő és víz hőmérséklete között levő különbségeket az egyes feljegyző órákban, majd a levegő és víz hőmérsékletének váltakozását az egyik feljegyző óráról a másikra, vagyis a tulajdonképpeni közepes napi ingadozást, végre a legnagyobb eltérést az egyik feljegyző óráról a másikra -E és — irányban.
