A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
23 úgyhogy az előbb szinte állandóvá lett 2-2 C°-ról január hetedikén 2-3 C°-ra, majd január huszadikáig 3'2 C°-ra emelkedik. A mint azonban január huszonnyolczadikával a jég olvadása erősen megkezdődik és harminczadikán már itt-ott víz is felbugygyan, hirtelen leszáll a fenékvíz hőmérséklete 18 C°-ra, sőt az iszapé is 2'7 C°-ra, mintha nemcsak a felülről kapott hő fordíttatott volna teljesen olvadásra, hanem mintha a jég alatt levő vízmennyiség és iszap is odakölcsönözte volna hőmérsékletének egy részét ugyanazon czélra. Február másodikára a jég teljesen elpusztul és az ekkor már kisebb hőmérséklet folytán egy kevéssel újból csökkenik úgy a fenékvíznek, mint az iszapnak a hőmérséklete, a melyek február 11 körül újból az 1 C° alá sülyednek, hogy az ekkor képződött csekély jégkéreg hamaros elolvadása után február tizennegyedikétől kezdve állandóan emelkedjenek. Az eddigiekből tehát röviden a következő eredményre jutunk: a víznek a felületen való lehűlését, ha a lehűlés néhány napon át tart, csakhamar követi a fenékvíznek, majd az iszapnak lehűlése is; ha a lehűlés következtében csak vékony jégréteg képződik a felületen, mely azonban hamarosan felolvad, majd meg újból képződik — mint 1899-iki januárban —, ekkor úgy a fenékvíznek, mint az iszapnak hőmérséklete eme folytonos ingadozás közt állandóan alacsonyan marad; ha azonban hirtelen erős és állandó jégpánczél képződik, mint 1897. deczemberben és 1898. januárban, akkor a fenékvíz hőmérséklete több napon át a fagypont körül marad, míg az iszapot a talaj melege magasabb hőfokon tartja; ha e jégpánczél három-négy héten át tart, már a második hét végén, illetve a harmadik hét elején felmelegedik a jégpánczélon keresztül az alatta levő vízréteg és iszap, ha t. i. közben nappal néhányszor erősebb hőmérséklet uralkodott. B) Siófoki feljegyzések. Mint már másutt megemlítettem, a siófoki feljegyzések hiánytalanul és egy huzamban csak az 1898-ik év június havától bezárólag deczember haváig folytak és kiterjeszkednek a víz felületének és a talajnak hőmérsékletére. Maguk a feljegyzések reggeli 7 órakor történtek, a mely időben ugyanazon egyén a levegő hőmérsékletét is jegyezte. — Közlöm a siófoki adatokat nem pusztán a teljesség kedvéért, hanem azért is, hogy bár csak egy-két hónapon át más helyütt történt feljegyzésekből is lássuk, hogy a kerekedi feljegyzések alapján levezetett eredmények a levegő és víz, illetve a vízfelület és a talaj hőmérsékletének egymáshoz való viszonyára nézve állandóak. Csakis ily szempontból lehet a két feljegyzés összevetésére gondolnunk, de semmi esetre sem oly szempontból, hogy a tó különböző helyeinek hőmérsékleti feljegyzéseit egymással összevessük, mert a feljegyzés ideje nem vág össze. A víz felületének hőmérséklete, megegyező] eg az 1. táblázattal, mindenütt magasabb, mint a levegő hőmérséklete, akár 7 a m, akár napi középben nézzük. — A talaj hőmérséklete szeptembertől deczemberig magasabb, mint a levegőé, júniustól agusztusig kisebb, legalább a levegő hőmérsékletének napi közepénél, a 7 a m-rnel egyenlő vagy kisebb nála. A talaj hőmérséklete júniustól szeptemberig bezárólag kisebb, mint a felület hőmérséklete; októbertől azonban deczemberig bezárólag magasabb.
