A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
9 A ví z hőmérsékletének évi menete. A) Kerekedi feljegyzések. A víz hőmérsékletét a felületen, a fenéken és az iszapban a kerekedi öbölben mérték, 1897. február havától 1899. deczember haváig bezárólag az öbölben kimacskázott tutajról, majdnem kivétel nélkül a reggeli órákban (a napfelkelte körül). Kereked, Csopak és Arács között van, Arácstól nem egészen két kilométernyi távolságban. Nyáron a tutaj az öböl közepe táján, 2—300 m. távolságban a parttól volt kimacskázva; télen, novembertől márcziusig, az öböl nyugati sarkán a parthoz volt vonva. A víz mélysége a kerekedi öbölben felállított tutajnál 160 E80 méternyi; ily mélységben történt tehát a fenékvíz hőmérsékletének mérése. A talaj hőmérsékletét ugyanitt az iszapban 0*15— 0'20 méternyi mélységben mérték. Ezenkívül vannak adataink a vízfelület és a talaj hőmérsékletéről egy időben és egy helyen történt feljegyzések alapján Siófokról is és pedig 1898. júniustól ugyanezen év deczemberéig bezárólag, továbbá néhány feljegyzés az 1899. év márczius és április haváról A feljegyzések délelőtt 7 és 9 óra között történtek. A feljegyzés módja teljesen azonos a kerekedi feljegyzésekkel. 2. táblázat. Az évi közepes ingadozás. Év Levegő V í z Év 7 am Napi közép Felület Fenék Iszap 1897. 21-2 22*5 — 22*4 19*3 1898. 206 217 — 206 18-0 1899. 222 23-2 22*6 21-3 19*6 A levegő hőmérsékletét Kerekeden nem jegyezték, a miért is a levegő hőmérsékleti adatait az összehasonlítás kedvéért a közel fekvő arácsi «Szeretetház-> közvetlen feljegyzéseiből merítettem. Siófoknál a levegő hőmérsékleti adatait viszont Siófokról vettem. A tárgyalás folyamán előbb a kerekedi feljegyzéseket mutatom be és utánuk majd a siófokiakat. A vízfelület hőmérsékletét a tó közepén a már megnevezett hajóskapitányok végezték a megjelelt időben és a később megnevezendő helyek között olyképen, hogy egy bádogedényben merítettek vizet és rögtön a merítés után mérték. A Balatonban végzett talajhőmérsékleti feljegyzéseket végre összehasonlítom az ó-gyallai talajhőmérések ugyanazon időből vett adataival. A mint az első táblázatból látszik (lásd 1., 2. és 3. ábrákat), a víz hőmérsékleti viszonyai a felületen, fenéken és az iszapban havi átlagokban teljesen követik a levegő hőmérsékletének évi menetét Mind a három évben egy és ugyanazon hónapra esik a víz és talaj hőmérsékletének maximuma, illetve minimuma, a melyre
