A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton hi drogra íiája. 275 kisebb turzások indulnak ki a partból, kavicsból építve. Megszűnik aztán megint a kavics, kezdődik a homok s újra hosszú, igen hegyes szög alatt elváló turzás épült. Ennek lagunájában van a siófoki nádas. A turzások elválását minden esetre az uralkodó északi szélnek a partokkal való ferde metsződése okozza. A szél irányában gördülő hullámok szállítják a part mentén a homokot és kavicsot, északkeletről délnyugat felé. .A tófenék sekélysége miatt a szállított anyag önmagát képes a partról eltávozó irányba terelni s a partot mindjobban és jobban a szél felé fordítani. Amint az így távolodó turzás métyebb vízbe jut, nem épülhet tovább. Uj turzásnak kell keletkeznie. A finom homok könnyű szállíthatósága miatt a turzásnak a parttól való távolodása kevés, de aho kavicsot szállítanak a morajló hullámok, ott az eltávolodás gyorsabb, a kavics nehezebb mozgathatósága következtében. A turzásokat úgynevezett pandallók díszítik, ezekről később lesz szó. 2. A siófoki öböl turzásairól már szó volt (270. lap). 3. A Töreki major felől lejövő árok limánszerű nyílása előtt a turzások egész egyenesen, minden zavar nélkül mennek át. 4. A Tóköz puszta limánjában a legrégibb turzások gyengéd ívvel behajlanak a hajdani öbölbe. Erről a vidékről különben már több rajzunk és fényképünk nyújt felvilágosítást (117., 118., 125., 126., 130. ábrák). 5. Rendkívül érdekes a Szántód előtt kiszögellő turzás-háromszög. Kétségtelen, hogy ez két bajusz, amelyek összeértek egymással s közös lagúnát zárnak be. A turzás vázlatos térképét a 137. ábra mutatja. .Az erősebb és fontosabb, talán a gyorsabban épülő a nyugati, majdnem pontosan északdéli irányú szárny. Ez mindenesetre a gyakori nyugatias széllel keletkezett, azon a széles tóalatti hátságon, amely Tihanyt hajdan egybekötötte a déli parttal, amig a „Kút" mélyedése ki nem vágódott. Ez a tóalatti pad olyanná teszi a szorulatot, mintha valami öbölnek a nyílása volna s megindult a bajusz, hogy az öblöt elkerítse. A kinyulakodó turzás miatt a másik oldalról is öböl, most már igazi öböl keletkezett s ezt levágta a turzás keleti szárnya. Az első turzás keletkezésének idején a partszél messze volt benn, a magaslatok lábánál. A víz beöntött a földvári limánszerű öbölbe. .Az itt legbelül látható, szép ívalakú kavicsturzás valamennyi közt a legrégibb. Ez hozzásimult a partokhoz azon a tájon, ahol ma a szántódi vasútállomás van. Ennél fiatalabb turzás van a most említett régi turzás és az országút közt. Az országút maga is turzáson halad. .A két előbbi jóval magasabb vízállással keletkezett, azoknak képződése idején a szántódi partok előtt még pusztulás folyt, bizonyosan lepusztult minden pannóniai réteg Tihany és Szántód között, amely 18* 137. ábra. A szántódi és földvári turzás térképe. 1. vasút, 2. országút.