A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hi drogra íiája. 241 és csigahéjat sodortak bele. Ez az iszap aztán egy kis parti lépcsővel rendesen hirtelen szűnik meg s a szárazföldi képződmények régiója kezdődik: kemény kőzet, törmelékkel, esetleg vékony löszszel vagy egyáltalában csak néhány ujjnyi vastag gyeppel fedve. A növényzet különbözősége a kis lépcső fölött és alatt rendkívül feltűnő. Ez a kis lépcső a normális árvíz széle. Eddig szokott egy évszázadban 3-szor, 4-szer kiönteni a tó. Rendesen a siófoki mércze 0 pontja fölött, mintegy 2 méter magasságban van a lába. Keszthely és Meszes-Györök között egyes helyeken, a deltaképződmények miatt, a rétművelésre alkalmas, de nagy árvízkor elöntött terület nagyobb. Ezért van az, hogy Vanyarcz és Gyenes-Diás lakossága rendesen keményen tiltakozni szokott a tó magas vízállása ellen. így pl. 1904 május elsején Keszthelyen tartottak tiltakozó ülést, más parti érdekeltekkel együtt. Különösen a györöki malomárok vize vész el gyönyörű réti növényzetben. Vízméréseimkor ez mindig igen nagy nehézséget okozott. A pataknak tekintélyes deltája van a szentmihályi kápolnadomb dolomitja és a meszesgyöröki, régi törmelékkúppal védelmezett, pannóniai terrasz között. 5. győrök 99. ábra. A balatongyöröki part metszete. A vízszintes rétegek pannóniai agyagot jelentenek. Meszes-Győrök (most Balatongyörök) félszigetszerűen előugró terraszon van, a parton a pannóniai agyag bukkanik elő. Ezt meredeken lejtő, két kicsiny lépcsőfokkal mosta alá a hullámverés. A legfelső szinten van a falu, a következő alacsonyabb szinten van a vasút és végül a legalsó szinten kavicsturzás fut végig (99. ábra). Alacsonyabb vízálláskor jól látni a vízből kicsiny szigetek gyanánt előbukkanó, vízszintes rétegzésű agyag-mezákat, mint megannyi kicsiny Helgolandot. Innen persze a nádas, az exponált fokról, hiányzik (100. ábra). Balatongyöröknél északkelet felé fordul a part, a kavicsturzás elmarad, a törmelékes, löszös pannóniai rétegekből felépült partszegély előtt keskeny nádas húzódik, minden érdekesebb képződmény nélkül. A PEKETE-kastélytól északra megfordul a part kelet-nyugati irányban s elválasztja a nagy kiterjedésű szigligeti lapályt a tótól. Itt van a Balaton-part legszélesebb, legnagyobb nádasa. A Szent-György-hegy lábától, a keszthelyi bérez és a Badacsony közt terül el ez a nagy síkság, hajdani öböl, vastagon elborítva iszappal. Ezt a hajdani öblöt nem zárta el homokturzás 1 a nyúlt tótól, azért csöndes vizébe az iszap akadálytalanul rakódhatott le, annál is inkább, mert meglehetős nagy pata1 A turzás szó a balatoni nép szájából való új, nagyértékű, helyes képzésű szó. Fizikai földrajzi terminológiánkban tökéletesen helyettesíti a német Nehrtmg, az olasz lido, tombolo, az amerikai-angol sandy-hook, a franczia cordon litoral, digue en épi, digue en crochet szavakat. Érdekes, finom nyelvi megkülönböztetés van a jégen képződő turolás és a parton képződő turzás közt. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. IF. rész. 16
