A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
1 t 8 4 Balaton hi drogra, fiája. akkor is magas vízállással küzködhettek. Sem a pontos évszámot, sem a magasságnak valami jellemzését nem hagytak reánk az írások. A XIX. század elejéről az irodalomban nem lehet vízállásfeljegyzéseket találni. KOLOSSVÁRY ÖDÖN 1 említi legújabban megjelent értekezésében, hogy a tó eddig ismert legmagasabb vízállása 1827-ben volt és pedig 3'26 m a siófoki mércze 0 pontjához viszonyítva. A szerző nem említi, honnan vette ezt az adatot, az irodalomban nem fordul elő. Mindenesetre ez a magas vízállás volt az oka, hogy 1834-ben megalakult a Sióberki Társulat s elsősorban eltávolították a mezőkomáromi és kilitii malmokat, mert ezek mocsárrá duzzasztották a Sió-völgy vizeit. A malmok eltávolítása után (de nem biztosan eltávolításuk következtében) lényegesen alászállt a víz. Balatonparti kutatásaim alkalmával mindig érdeklődtem a legöregebb emberektől a tó hajdani legmagasabb vízállásai felől. Majdnem mindig ugyanazt a választ kaptam, hogy az 50-es évek elején volt a Balatonnak legmagasabb vize, jóval magasabb, mint az 1879. évi (193 cm), s akadtak olyanok, akik egybehangzóan 1854-re hivatkoztak, sőt meg is mutatták a parton, hogy meddig ért az 1854.-i vízállás. Bizony az 2*5 —3'0 méterrel volt a siófoki mércze 0 pontja fölött. Természetes, hogy az ilyen bemondások nem föltétlenül megbízhatók, de mindenesetre figyelembe veendő, mint valószínűség. 1858-ban kezdték építeni a Déli Vasút vonalát a tó déli partján s természetesen kezdték tanulmányozni a vízállásokat. A pályaszint magasságát 325*65 lábban (102*90 m) állapították meg az Adria fölött, tehát 2*8 lábbal (0*88 m) magasabban az eddig ismert legnagyobb víznél (322 85 láb = 102*01 m). 2 Ezek tehát az első valódi, pontos számadatok a tó vízállásairól. Ezután már rendes észlelések folynak a siófoki mérczén mind a mai napig s így most már több, 1 KOLOSSVÁRY ÖDÖN: A Balaton rendezéséről. Vízügyi Közlemények, VI. évf., 1910 május—június 3. füzet, 175. oldal. 2 D. M. MEISSNER: Die Regulirung des Plattensees' Alig. Bauzeitung, XXXIi. évf. 1867, Wien, 257. stb. lap. Ez a rész szóról szóra így van (259. oldal): „Solchergestalt befanden sich See und südliches Ufer, als im Jahre 1858 mit dem Baue der Ofen —Pragerhofer Bahnlinie (dermals Eigenthum der k. k. pr. Südbahngesellschaft) hingst des letztern begonnen wurde. Zufolge der über die Hochwasserstände gepflogenen Erhebungen wurde das Niveau der fast durchgehends horizontalen Bahnstrecke in die Cottc 325*65, über dem adriatischen Meere, gelegt, somit 2 8 Fuss über den bekannten höchsten Seestand von 322*85. Die Ausführung konnte bei niedrigen Seestande unbehelligt erfolgen. Im Verlaufe der Jahre 1860 und 1861 erhöhte jedoch derselbe und erreichte 319 0 Fuss. Die Dämme wurden nunmehr in mehreren Strecken vom Wellenschläge und den Sturmtluthen bespült und im Frühjahre 1862 die Eisschollen bei heftigem Nordwinde auf die Bahn geschoben." Stb. — Ezzel a kétségtelenül hiteles leírással szemben állnak K OLOSSVÁRY Ö DÖN idézett czikkének számadatai, a következő sorokban (id. h. 175. old.): midőn a déli vasút építését 1858-ban megkezdték, a pálya építésekor elegendőnek tartották a pályaszínt az építés megkezdésekor észlelt 1858-iki vízszínnél (a siófoki mércze 0 pontja fölött 1'41 méteres vízállásnál) 191 méterrel magasabbra helyezni. — Midőn azután 1861-ben a vízszín fölemelkedett a 0 pont fölé P66 m magasságra és így a pályaszín vízfölötti magassága 1 91 méterről 1*66 méterre csökkent, a vasút egyrészt tervet dolgoztatott ki a pályatest biztosítására stb." Ezek az adatok nincsenek összhangzásban M EISSNER adataival. A siófoki vízmércze 0 pontját annak idején a Déli Vasút 31515 lábban (99*61 m) állapította meg az Adria fölött, tudjuk tévesen, mert ennek a 0 pontnak a kottája később 104*075 m magasnak találtatott a tenger színe fölött. De ez a viszonylagos számokon nem változtat. M EISSNER szerint tehát az ismert legmagasabb vízállás 2*41 m volt a 0 pont fölött, KOLOSSVÁRY szerint 1*41 m; M EISSNER szerint a vasút szintjét 0 89 méterrel építették efölé, KOLOSSVÁRY szerint 1*91 méterrel, így tehát M EISSNER szerint a pályatest szintje 3*30 m magasan volt a 0 pont fölött, KOLOSSVÁRY szerint 3*32 méterben. Azt hiszem, csak egyszerű számításbeli tévedésről van szó, t. i. KOLOSSVÁRY érdemes czikkében az 1*91 helyett 91-et, az 1*41 helyett 2*41-et kell érteni, így csak egészen jelentéktelen átszámításbeli különbségek maradnak fenn.
