A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
82 A Balaton hidrografiája. 27. Az eddigieknél mindnél sokkal nagyobb vízterülete van a Bnmóti pataknak, mert ez azt a rendkívül érdekes medenczét csapolja le, ami a triasz-perem és a permi-homokkő-rög közé van befoglalva. LÖCZY ezt a medenczét határozottan abrázió művének tartja s ebben tökéletesen egyetértek vele, csak némely dolog nem látszik elég világosnak. A Kővágóörs előtti küszöb, amelyen át kijuthatunk a Balatonra, jóval magasabb, mint a medencze feneke, a zánkai patak felé elzáró vízválasztó táján is magasabb, mint a medencze feneke. Tehát valóságos sziklamedencze van előttünk. Ilyen medenczét az abrázió nem szokott létrehozni. Egyedül Nemeskáptalantóti felé, a Bács-puszta táján — amint LÓCZY leírja — lehetett olyan összeköttetés a nyilt pannóniai tengerrel, ahol a medenczének nem lehetett, vagv nem volt küszöbe De ez igen keskeny összeköttetés. A csobánczi szirt már minden esetre a csatorna szélén állt. Mivel az abradált anyag ebből a medenczéből semmiképen sem takarodhatott ki, az abráziónak igen gyorsan meg kellett szűnnie. Mind31. ábra Abráziós szint és tavi szint Szepezden. ezeket meggondolva, hajlandó vagyok egy prepannóniai denudácziót feltenni, aminek következtében ide a pannóniai tenger könnyen behatolhatott. A szarmácziai rétegek fekvése azt tanúsítja, hogy a szarmácziai tenger felszíne nem volt oly magas, mint a pannóniai tengeré, azért ez a rész itt szárazföld lehetett. De ezzel még mindig nincs megmagyarázva a medenczének a zánkai és kővágóőrsi küszöbnél mélyebb fekvése. Ezt az alacsony szintet nem lehet másnak tekinteni, mint késő-plioczén, mondjuk poszt-pannóniai denudácziónak, de ez is nehezen érthető. A kállai-medencze kétségtelenül tele volt pannóniai rétegekkel. Ezt a következőkből lehet tudni: 1. A pannóniai rétegek felszíne ezen a tájon mindenütt 200 m magasságban volt, körülbelül. Ebben az esetben a kállai medencze fenekét legalább 60—70 m vastag pannóniai takaró réteg fedte. 2. Az a klasszikus, gyönyörű pannóniai turzás, amit LÓCZY éles szeme fedezett fel, 1 a felfedező leírása szerint az alsó pannóniai rétegek közé tartozik, tehát fölötte 1 Id. m. 382. oldal. A felülről második kikezdésben „dünék"-nek mondja, kétségtelenül tollhibából, mert alább helyesen „turzások"-nak nevezi.
