A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
74 gondolhatná valaki, továbbá, mert felfogásom a mélyedések keletkezéséről LÓCZY és VITÁLIS nézeteivel nem mindenben egyezik meg, ki kell térnem eredetüknek kérdésére. Tudjuk, hogy a félsziget pannóniai homokból és agyagból épült föl s ezeknek a laza rétegeknek a tetején kemény bazalt-tufát és sok gejziritet találunk. Amikor a sárvulkánok és a gejzirok kitörtek, a pannóniai rétegek felszíne már nem volt érintetlen. A tufák és gejziritek alsó határfelülete igen különféle magasságban van, néhol 50—60 m magasan a tó fölött, máshol csak néhány méternyire, tehát meglehetősen denudált felszínre ömlöttek ki a forróvizes anyagok. Nagyobb eróziónak, a vulkános anyagok megjelenése előtt nincs nyoma, mert akkor a vulkános anyagoknak íluviális képződményeket kellene fednie. Meg kell jegyeznem még, hogy olyan sárkitörések, mint a tihanyiak, a boglári és a szigligeti: maguk készíthettek maguknak mélyedéseket, nagy forrástölcséreket s ezeket töltötték aztán be saját sűrű anyagukkal. Mindenesetre nagyon feltűnő, hogy éppen ezek az erupcziók vannak lényegesen mélyebb szinten, mint az igazi bazaltok. Vagy ezek lényegesen fiatalabbak volnának, mint az igazi bazaltok ? A tihanyi erupcziókat VITÁLIS leírása is, meg LÓCZY összefoglaló leírása is úgy mutatják be, hogy azok nagyon sok víz közbejöttével rakódtak le mai helyükre. A bazalt-tufák lerakódására nézve ez kétségtelen, de a gejzírek, melegforrások működését magam is jól láttam a Yellowstone-Nemzeti-Parkban s ott meggyőződtem róla, hogy minden mélyedés, minden erre alkalmas hely tele van tufával és gejzirittel. Az Upper és Lower gejzir-medenczék fenekét vastagon fedi a tufa és kiszorította a legszebb gejzirokat a medencze peremére. A tihanyi erupcziók működésének idején tehát a félsziget felszíne még nem lehetett olyan, mint ma. Lehetetlen elképzelnünk, hogy az erupcziók legnagyobb része éppen a legmagasabb helyeket kereste volna fel (Óvár, Kolostor-tető, Akasztóhegy, Hármas-hegy, Szarkád, Kiserdő-tető, Csúcshegy stb.), míg éppen a mélyedésekben, tehát a Külső-tó és Belső-tó medenczéjében nem voltak ilyen kitörések. A tufák régiebbek, mint a gejzirok. A tufák csak egyes helyeken, különösen a Külső-tó északi szélén vannak mély szinten, a gejzir-kúpok több helyen, különösen a Külső-tó keleti és déli szélén vannak alacsonyan. A denudáczió tehát a tufákat megelőzően kezdődött, a tufák kitörése közben és azután is folytatódott s a gejzirok még jobban denudált térszínen törtek elő. De a denudáczió ezután is nagy erővel folyt s tovább pusztította az eruptivus anyagokkal nem védelmezett pannóniai rétegeket. így mélyedt ki a Belső-tó mélyedése is, meg így fejeződött be a Külső-tó medenczéjének kifaragása is. A Belső- és Külső-tavakat egymástól olyan pannóniai földhát választja el, amelynek legalacsonyabb része is legalább 5 méterrel magasabban van, mint a Belső-tó felszíne és 15 méterrel magasabban, mint a Külső-tóé. A földhátat néhány kisebb gejzir-kúp kemény anyaga védelmezte meg. így tehát a Külső- és Belső-tó mélyedését nem lehet lokális sűlyedésnek tekinteni. Mert ha a sűlyedés a sárvulkánok és gejzirok kitörése előtt támadt, akkor a süllyedéseknek tele kellene lennie a kitörésbeli anyagok halmazaival. A Kiserdő-tetőről le kellett volna a sárnak folynia a Belső-tó medenczéjébe stb. Ha pedig a sűlyedés az erupcziók után történt, akkor miért sűlyedtek volna be éppen csak azok a helyek, amelyeken nincs erupczió? PYltehető-e ez? Azt hiszem, senki sem kételkedik benne, hogy ilyen különös véletlenre gondolni sem lehet.
