A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

72 A Balaton hid 10 gra fiája. darabon a fődolomit jelenik meg délről. A vetődés-vonal mentén rendesen ugrásszerűen összeszűkülnek a vízterületek. A vetődés mentén több helyen megjelenik megint a tridentinus-mészkő és ahol ez felbukkanik, ott bizonyosan jelentékeny változás van a vízgyűjtők határolásában. A harmadik vonal a tridentinus-mészkő legelső előbukkanása, a veszprémi plató felmagasodó peremén, amit egyszerűség okáért voltam bátor már a fennebbi leírásban is tridentinus-peremnek nevezni. Itt mindig összeszűkül a vízterület s ezentúl a patakok alsó szakaszukra érnek. A negyedik vonal a Balatonpart. Legszabályosabb valamennyi közt az arácsi Séd vízgyűjtője. Ez az általános típus és az elméletileg is megkívánt alak a fő patakokra nézve. Ezeket rendesen meridionális törések jelezték előre. A másodrendű patakok csak a litéri törésig szoktak vízvidékükkel terjeszkedni, a harmadrangú vízterületek pedig csakis a parti lejtőkre szorítkoznak. Természetes, hogy legbővebb vizűek az elsőrendű patakok, de nem mondható arányosnak a vízbőség a területtel, amint azt később látni fogjuk.