A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

60 .1 Balaton hidrografiája. tót a lefolyástalan területeknek majdnem szakadatlan sora követi. Az első darab a kutasi buczkavidék, ahol a Csipáné-tó, meg a Hosszú-tó vízállásos mélyedései a legmagasabb és legvadabb buczkák közt vannak az egész vízválasztó mentén. Aztán következik a nagybajomi lefolyástalan terület. Ez Jákónál összekeskenyedik, de aztán megint széles sávban, ugyanolyan jelleggel húzódik egész addig, ahol a kongó-téglával burkolt országút átmegy a fiumei vasútvonalon. Ennek a bajomi és mondjuk jákói lefoÍ3'ástalan területnek egészen más jellege van, mint az előbbinek. Ezen nem buczkák közé foglalt mélyedések, hanem csodálatos, kerek lyukak, valóságos homokdolinák fogják meg a vizet. Amint majd látni fogjuk, a Kapós mélyen bevágodó völgyének kell tulajdonítanunk ezt a víznyelő területet. Egész eddig, Zalafőtől kezdve, a Dráva vizeit választotta el a vízválasztó a Balatontól. Ezen túl a Kapós vizeit választja el, tehát itt, a homokdolinás térszínen vízválasztó csomópontunk van. A kongó-tégla-úttól északra, Sárd, Csoknya és Hetes közt nagy lefolyástalan terület van, részben buczkák közti mélyedésekből, részben az előbbi típusú dolinákból összetéve. Valószínűleg ez a terület is a Kapós felé adja le talajvizét. Hetesen túl halmokra megy fel a vízválasztó, amelyek lankásan lejtenek a Kapós felé. Itt a Kis-Várda-csárdánál megint van egy kis lefolyástalan mélyedés, de aztán normálisan fut a vízválasztó a jellegzetes északkeleti somogyi halmokon. Tudnunk kell, hogy ez a vidék, amelyre most megy fel vízválasztónk, kétirányú tektonikus vonalakkal van dombokra szabdalva. Először is sűrűn vannak itt egymás mellett a meridionális árkok, amelyeket czélszerű már most szélbarázdáknak neveznünk, mert kimutatható, hogy nem eróziós eredetű völgyek, hanem tektonikus hasadásokTnentén keletkezett szélbarázdák. Ilyen a köröshegyi, karádi, mocsoládi szélbarázda stb. Ezekre éppen keresztben, igazi vetődések húzódnak WSW—ENE irányban, amelyek mentén minden blokknak északi széle felemelkedett, déli széle lesűlyedt. így keletkeztek a Kapós, a Koppány, a Kis-Koppány és a Jaba völgye. Ebbe az árokrendszerbe tartozik a Balaton is, a déli partot kísérő talapzat pereme egy ilyen felvetődés-perem. A szélbarázdák közt tehát széles hátak húzódnak, amelyek darabokból tevődnek össze, a keresztvetődések szerint. Hetestől tehát az első ilyen halomháton megy fel a vízválasztó Vámos felé, a 254 m magas Vitya-hegyre, amely alatt mélyen be van vágódva a csodálatosan kanyarodó Halsok-árok. Felmegy innen északra Gamástól egész a Tuskós-pusztáig, de aztán ott sarkon fordul megint délre, hogy a Balatonhoz csatolja a mocsoládi szélbarázda nagyobb darabját. Ez a mereven egyenesvonalú szélbarázda a legérdekesebb jelenségek egyike. Vízválasztója elég jól kijelölhető Mocsoládtól északra a 180 m magas völgyi ponton. A völgy túlsó oldalán megint rögtön, derékszögben északra fordul, egész szabályos, derékszögű idommal kerítve körül a szélbarázda fejét. Egész közel a mocsoládi szélbarázda széléhez megy fel most Túr-falu szélességéig, aztán átvág keletre a Fancsi-hegyre (276 m) s onnan zegzugosán ismét leszáll a következő szélbarázdába, a Szóládi, vagy Karádi völgybe. Ez a csodálatosan szabályos szélbarázda Őszöd és Szárszó közt nyílik a Balatonra északon, és Bonnya környékén a Koppány völgyére. Oly feltűnő ez a völgy, hogy a térképek rendesen hibásan ábrázolják. A Magyar kir. Államnyomda kiadásában meg-