A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
A csapadék. 119 esik csapadék vagy bizonyos mennyiségnél nagyobb csapadék, most pedig az fogjuk keresni, hogy ezer csapadékos nap közül hány jut bizonyos csoportokba. Itt a csoportokat nem választhatom el akként egymástól, mint fentebb tettem, mert az egyes csoportok eló'fordulási számának egymással való folytonos összehasonlítása fontos. Az egyes hónapokra nem, hanem csak az egyes évszakokra terjeszkedem ki. A 49-ik táblázat fejezi ki tulajdonképpen azt, a mit sokan a csapadéksűrűséggel akartak kifejezni» vagyis azt, hogy mekkora csapadék várható legnagyobb valószínűséggel. Összevetve ezen táblázatot a csapadéksürűséggel, azonnal látni fogjuk, hogy a csapadéksürííség nem fejezi ki a leggyakrabban előforduló csapadékmennyiséget. A fentebbi táblázat szerint ugyanis minden állomáson és minden évszakban leggyakrabban fordul elő az 11 5'0 csoport közé eső csapadékmenynyiség, csak Keszthelyt és Nagy-Kanizsán leggyakoribb tavaszszal a 00 TO közé eső csapadékmennyiség. Ezzel szemben a csapadéksürííség legföllebb a téli hónapokban áll itt-ott 5 alatt, míg a nyári hónapokban sokszor 10 fölé is emelkedik. Ez a különbség és a nyári hónapok nagy csapadéksürűsége éppen a csapadéksűrűségnek természetében fekszik, mert a nyári nagy csapadékmennyiség, osztva a kevés számú csapadékos nappal, kétségtelenül nagyobb számot ád, mint például a tavaszi kisebb csapadékmennyiség, osztva a nagyobb számú csapadékos nappal. Az TI -5*0 csoport után a legtöbbször fordul elő a O'O 10 csoport, de egyes állomásokon, mint Városhidvégen és Szálkán az 51 10*0 csoport minden évszakban, míg Kaposvárott és Pécsett csak őszszel és nyáron. Nyáron és őszszel általában nagyobbodnak a nagyobb csoportok előfordulását kifejező számok az egyes állomások szerint kisebb vagy nagyobb arányban, de a nagyobb csapadékmennyiségű helyeken rendesen nagyobb arányban. A hóesés (50. tábl,) meglehetősen egyformán oszlik meg az összes állomásokon, csak Városhidvégen és Szálkán jegyeztek keveset. Júniustól szeptemberig sehol sem, különben a többi hónapban mindenütt jegyezteti hóesés. A hóesés maximuma mindenütt januárra esik. Jégeső egy-egy esztendőre általában egy, vagy a legtöbb Nagy-Kanizsán két esztendőre három esik. Szálkán nem jegyeztek jégesőt. Pécsett és Városhidvégen kevesebb mint egy jégesős nap esik egy esztendőre. Pécsett 4 esztendőre esik három, Városhidvégen két esztendőre csak egy. Jégesés legtöbbször tavaszra, áprilisra és májusra esik. Novembertől februárig seholsem jegyeztek fel jégesést. A zivatarok száma is meglehetősen egyenletesen oszlik meg az egyes állomásokon, csak Városhidvégen jegyeztek a többihez képest feltűnően kevesett. Legtöbb esik egy esztendőre Szálkán, mely a többit jóval fölülmúlja. Különben e tekintetben az összehasonlítást nem igen lehet részletes pontossággal megtenni, mert sok függ az észlelőtől. Némely észlelő például észre sem vesz, vagy pedig nem jegyez fel egy-két gyönge, dörgés nélküli villámlást, a másik pedig feljegyzi. Januárban és februárban seholsem jegyeztek zivatart. A legtöbb zivatar mindenütt júniusra és júliusra esik.
