A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
117 A tél minden tekintetben és minden állomáson a legszegényebb csapa dékban. Nagymennyiségű (46. tábl.) csapadék már leggyakoribb Pécsett és Szálkán, azután N.-Kanizsán és Z-Egerszegen. Az egyes évszakok közül ismét csak a télre esik a minimum, míg a maximális csapadékos napok nyárra, Pécsett és Pannonhalmán őszre esnek, de úgy, hogy a 30 mm.-nél nagyobb csapadék ezen állomásokon is nyáron a leggyakoribb. Őszszel mindenütt gyakoribb a nagy csapadék, mint tavaszszal. A csapadékgyakoriság havonkénti eloszlásában (47. táblázat) a legnagyobb gyakoriság általában áprilisra, májusra vagy júniusra esik és pedig az első csoport (O'O mm.) Keszthelyt, B.-Füreden és Kaposvárott májusban, Pannonhalmán, Városhidvégen és Nagy-Kanizsán áprilisban, Zala-Egerszegen, Szálkán és Pécsett júniusban mutat fel legnagyobb gyakoriságot, azaz tulajdonképpen ezen hónapok azok az illető helyeken, a melyeken egyáltalán csapadék a legnagyobb valószínűséggel várható. A második csoportnál (P0 mm.) nagyobb csapadék Szálka és Pécs kivételével, hol júniusban a leggyakoribb, mindenütt májusban fordul legtöbbször elő. A harmadik csoportnál nagyobb csapadék Pannonhalmán és Városhidvégen októberben, Keszthelyt, Balaton-Füreden és Zala-PTgerszegen júniusban, Nagy-Kanizsán júliusban, Kaposvárott augusztusban, Szálkán áprilisban, Pécsett májusban a leggyakoribb. Legkevesebb valószínűséggel várható csapadék, mely a két első csoportnál nagyobb, minden állomáson februárban ; a harmadik csoportnál nagyobb csapadék majd februárban, majd januárban a legritkább. Február tehát a legkevésbbé csapadékos hónap. A harmadik csoportnál már mindenütt feltűnő a nyári hónapokban a számok nagyobbodása, mely tulajdonképpen a nagyobb csoportoknál jut igazán érvényre. A nagyobb mennyiségű csapadék (48. tábl.) legnagyobb valószínűséggel vagy a három nyári hónapban vagy októberben várható és pedig 10 mm.-nél nagyobb csapadék októberben leggyakoribb B.-Füreden, Városhidvégen, Kaposvárott és Pécsett, augusztusban Pannonhalmán, Keszthelyt és Szálkán, júniusban Zala-Egerszegen, júliusban Nagy-Kanizsán. 20 mm.-nél nagyobb csapadék augusztusban leggyakoribb Keszthelyt, Balaton-Füreden, Zala-Egerszegen és Kaposvárott, júniusban Városhidvégen és Szálkán, júliusban Nagy-Kanizsán, szeptemberben Pannonhalmán és októberben Pécsett. 30 mm.-nél nagyobb csapadék augusztusban leggyakoribb Keszthelyt, Városhidvégen, Zala-Egerszegen és Kaposvárott, júliusban Pannonhalmán és NagyKanizsán, júniusban Szálkán, májusban Balaton-Füreden, áprilisban Pécsett. Nagy csapadékmennyiség legritkábban fordul elő januárban és februárban. Pécs kivételével mindenütt fordul elő oly téli hónap, néha kettő-három is, a hol 30 mm.-nél nagyobb csapadékot egyáltalán nem mértek, sőt egy-két helyen olyan is, a melyben 20 mm.-nél nagyobb csapadékot sem mértek. Eddig azt láttuk, hogy az egyes állomásokon évszakonkint és hónaponkint mily valószínűséggel várható egyáltalán csapadék vagy pedig bizonyos mennyiségnél nagyobb csapadék; nézzük most azt, hogy mekkora csapadékot várhatunk legnagyobb valószínűséggel. Eddig azt tárgyaltuk, hogy ezer nap közül hányra
