A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
A csapadék. 113 B) A csapadék gyakorisága. Két kérdésre fogunk ezen részben megfelelni, tudniillik: hogy mily valószínűséggel várható több csapadék bizonyos határértékeknél és bizonyos határértékek közé szorított csoportok közül melyik várható legnagyobb valószínűséggel. A nagy, kevésbbé áttekinthető táblázat elkerülése végett és hogy az általánosabbról haladhassunk a részletesebbre, itt is először évszakonként, majd hónaponként mutatom be a csapadék gyakoriságát. A 45-ik és a következő táblázatokban is mindegyik szám azt jelenti, bogy 1000 (ezer) eset közül mily valószínűséggel várható a függőleges sorok elején odajcgyzett mennyiségnél több csapadék. A táblázat készítési módját itt nincs helyén leírnom. 1 A fentebbi táblázatból az tűnik ki, hogy egész évben mérhető csapadék legtöbbször fordul elő Nagy-Kanizsán, majd Zala-Egerszegen és Kaposvárott; még 10 mm.-nél nagyobb csapadék is ezen helyeken fordul elő legtöbbször. De már az 5"0 mm.-nél nagyobb mennyiség az összes állomásokon igen egyenletesen oszlik meg és itt már előtérbe lépnek azon helyek, hol nagyobb az évi csapadékmennyiségFeltűnő ugyanis Pécs és Szálka kicsi csapadékgyakoriságukkal a 0"0 és P0 mm.-nyi csoportokban, úgy hogy csak Városhidvég csapadékgyakorisága áll alattuk. Tehát épen a legnagyobb csapadékmennyiségű Pécs sorakozik itt azon helyek közé, hol kicsi a csapadékgyakoriság. Ezek után tehát a fentebbi állomások csapadékviszonyairól évi eloszlásban ily képet rajzolhatunk híven : Nagy-Kanizsa, Zala-Egerszcg és Kaposvár nagy csapadékmennyiséggel és csapadékgyakorisággal, Pécs és Szálka nagy csapadékmennyiséggel, kisebb csapadékgyakorisággal, Pannonhalma kisebb csapadékmennyiséggel és kisebb csapadékgyakorisággal tűnik fel. A Balaton vidékén Keszthely nagyobb csapadékmennyiséggel nagyobb csapadékgyakorisággal, Balaton-Füred és Városhidvég pedig kisebb csapadékmennyiséggel és kisebb csapadékgyakorisággal. Mivel pedig valamely helyet nem az tesz szárazzá vagy nedvessé, hogy kicsi vagy nagy csapadékmennyiség esik-e egy-egy esztendőre, hanem hogy ezen csapadékmennyiség hogyan oszlik meg az évfolyamán, azaz gyakori-e a csapadék vagy ritka; azért Nagy-Kanizsa, Kaposvár és Zala-Egerszeg kisebb csapadékmennyiség mellett is csapadékosabb helyek, mint Pécs vagy Szálka; Keszthely csapadékosabb hely, mint Balaton-Füred vagy Városhidvég. A csapadékgyakoriság évszakonkint így oszlik meg : mindahárom csoport az összes állomáson legritkább télen, a két első csoport (00 és P0 mm.) Zala-Egerszeg és Balaton-Füred kivételével mindenütt leggyakoribb tavaszszal, csak az említettem helyeken nyáron, a harmadik csoport már nyáron, illetve Pécsett őszszel leggyakoribb. Vagyis tulajdonképpen legcsapadékosabb évszak a tavasz annak daczára is hogy csapadékmennyiségre nem áll az első helyen. 1 Lásd Pannonhalma Éghajlata. i896. A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei. I. köt. 6. rész. 15
