A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

'56 .4 Balaton hidrografíája. A Nyerges-hegy dolomitjáról a vízválasztó a litéri völgyet északra hagyva, felkerül a veszprémi platóra. Veszprém és Szentkirály-Szabadja közt mintegy középtájon halad a Balácza-puszta felé, Vámos előtt hirtelen délre fordul s felmegy a veszprémfaészi Hegyesgyűr halomra. A veszprémi platón alig észrevehető, enyhe hajlású, löszszel vastagon kitöltött mélyedéseket kerülget. Ebbe a löszbe szakadékos árkok vágódtak a Séd felé, míg a Balaton felé az enyhe hajlatok hamarosan normális völgyekké olvadnak össze. A Hegyesgyűrről a Vámosi erdőben a Somhegyre megy fel, mindenütt triaszkori rétegekből álló, haránttörések között emelkedő monádnokkokon át. Ezek a kerek, lankáslejtőjű halmok ugyanis keményebb kőzetekből állanak s a denudáczióból némileg kimaradtak. A mélyebb, jobban denudált részeket lösz takarja. Egész a Somhegyig a Séd mellékvizeit választotta el a vízválasztó, de itt most egy darabon át azt a lefolyástalan mélyedést kerüli meg, amely a Szárhegy és az Öreg-Egyházmájahegy közt mélyed legjobban le és ott a vize néhány apró dolinában eltűnik.

1 Ezzel egyszersmind elhagyja a vízválasztó-vonal a platóperemet, messze északra vág fel, hogy körülkerítse a Kapolcsi völgyön át folyó Egervíz vízrendszerét. Emiatt felmegy a Miszerge-hegyre, onnan a Alögseg-hegyre, onnan a Felső-hegyen át az Ökörseg-hegyre, Jákó-hegyre, Somberek-hegyre. Nagyobbrészt dolomiton jár itt. Nagyon egyenetlen felszín ez itt, ahol a denudált felszínt erősen bevagdalták a fiatal völgyek, de ez a bevágódás megint megszűnt, szenilis a kép legnagyobb része. A Somberek-hegyen elhagyja a dolomitot és a Kab-hegy bazaltkúpjára kapaszkodik fel. Ennek a csodálatosan szabályos, lankás kúpnak majdnem ^/,-résznyi lejtősége a tóra adja le vizét s csak északi x/

4 része, mint legyezőszerűleg szétmenő kúppalástdarab szolgáltatja le vizét észak felé, az A.-Köveskepe és Kövesárokba, részben pedig eltűnik az innen lefutó víz számos dolinában, közülük a „Macskalyukak" leginkább ismeretesek, a bazalt lábánál, eoczénkori mészkőben. Mivel az itt eltűnő víz biztosan a Kövesárokban jő elő, ezt ki kellett hagynom a tó vízvidékéből. A Kabhegy 601 m magas teteje a tó vízválasztójának legmagasabb pontja. Innen nyugat felé megy le a vízválasztó, kihagyva a kis lefolyástalan Nyír-tó mélyedését s megint a magas, denudált felszínen jut a halimbai Macskahegy eoczén-mészkő hátára. Itt sarkon fordul dél felé, hogy a Lombik-magyal-hegy és az Átóbik-magyal-hegy közt dél felé kis bazalt-erupcziókra jusson, aztán egyenesen felmenjen a Dabasi Erdőnek Agártető nevű bazalt-kúpjára. Ez méltó párja a Kabhegynek, de csak 513 m magas. Az Agártetőről megint nyugat felé megy le s rendkívül érdekes helyre jut. Arra a nagyszerű dolomit-felvidékre, amely egyike a legérdekesebb denudácziós felszíneknek, az egész környéken Czifrán fut itt a vízválasztó s mivel a dolomit-térszín nagy részét erdő borítja (Sümegi erdő, Nyirádi erdő), nehéz volt itt a vízválasztót felkeresni. Átmegy az ezen keresztül a Sümegi Szőllőhegyre. A sümegi Várhegy krétamészkő-bércze azonban a tó vízgyűjtőjéből kimarad, mert a sümegi hegyről egyenesen délre fordul a vízválasztó. Végigmegy azon a rejtélyes agyaggerinczen, amelyről LÓCZY részletesen megemlékezik.

2 Magyarázata előttem valószínűtlennek látszik. Az agyaghát éppen szemben van a Sarvaly bazalttal fedett, csodálatos nyúlványával. Mintha annak az 1 Ennek a lefolyástalan mélyedésnek a határai a Balatonműhöz mellékelt, 1 : 75,000-es topográfiái térképen nincsenek jól kijelölve. A határ mindenesetre felmegy a Miszergehegyrc, mert a hegy déli oldalán lefutó vizek a dolinákban tűnnek el. A lefolyástalan területek határát jelző vonal értelmezésében, a jelmagyarázatok közt sajtóhiba van: nyilt befolyás helyett olvasd nyilt lefolyás. 2 Id. m. 393. oldal