A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
89 A levegő nedvessége. $0% ZS% 10% $0% ZS% 10% $0% ZS% 10% $0% ZS% 10% SW. Jan. J'ei. SÚat.Jlp. Jli-aj. Juu. Juf. Hug. Step. (fít. 31-cv. 5W. 68. ábra. Közepes relativ neávesse'g Pécsett. A relativ nedvességben havi eloszlása szerint tulajdonképen nem a négy évszaknak megfelelő' négy typust veszünk észre, hanem tulajdonképpen csak kettőt: egy nyári jellegűt áprilistól szeptemberig és egy téli jellegűt októbertől márcziusig. Az egyes feljegyző órák közepeit közelebbről megtekintve, azt veszszük észre, hogy a relativ nedvesség 7 am. és 9 pm. nem igen különbözik egymástól különösen a téli hónapokban. Általában nagyobb reggel (7 am.), mint este (9 pm.), kivéve az évszakonkinti eloszlásnál megemlített helyeket a nyári hónapokban. Az egyes állomásokat egymással összevetve, azt látjuk, hogy az a viszony, melyet az évszakonkint való eloszlásnál láttunk, hónapról hónapra állandó marad. V. FEJEZET. A felhőzet. A felhőzetnek aránylag csekély napi ingadozása miatt a felhőzetnek közepekben való tárgyalására elégséges volna az átlagos napi közép ismertetése. Mindamellett a Balaton környékén lévő állomásokra kijegyeztem az eredeti ívekből az egyes feljegyző órák közepeit is, melyeket ezen viszonyok hűebb rajza czéljából Pannonhalmával összevetve, ismertetni is fogok. De előbb az összes állomások átlagos napi közepei szerint fogom ismertetni a Dunántúl felhőzeti viszonyait először évszakonkint, majd hónaponkint. Az adatoknak egész a részletekbe menő összehasonlíthatóságát megnehezíti az a körülmény, hogy becslés szerint történő feljegyzésnél az egyéniségnek igen nagy befolyása van. A feljegyzés mindenütt a tíz fokú skála szerint történt, a melynél 10 az egészen beborult, o az egészen felhőtlen égboltozatot jelenti; a közbeeső számok azt fejezik ki, hogy- az égboltozatnak hányadrésze volt beborulva. Megnehezíti némely helyen a pontos feljegyzést még az a körülmény is, hogy az észlelő nincs azon helyzetben, hogy a teljes égboltozatot áttekinthesse, a mi különösen nyári időben meglehetősen befolyásolja a becslés szerint történő feljegyzést. Az adatok, melyekből a A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei. I. köt. 6. rész. 12
