A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
A hőmérséklet. 67 séklet napi menetén és a napi ingadozáson igen szépen feltűnő hatás azt mutatta, hogy az egész évben hónapról-hónapra minden egyes feljegyző órában legtöbbször megvan a hatás; addig az évszakonkinti és évi extrémákon megtetsző erős hatás azt bizonyítja, hogy napról-napra minden hónapban megvan a hatás. Igaz, hogy ezt a következtetetést csak az extrémák havonkinti feltüntetése után mondhatjuk ki végleges érvényességgel, de már itt oly erősen látszik a hatás, hogy folytonosságát az egész év folyamán fel kell tennünk. A hőmérséklet közepes extrémái ugyanazon képet tárják elénk részletesebben, mint a melylyel az évszakonkénti eloszlásnál láttunk. Nem is bocsátkozom bele fölösleges hosszadalmas magyarázatába, csak annyit emelek ki, hogy itt újból meggyőződhetünk arról, hogy Kaposvár és Szálka a legexcessivebb jellegű állomások, míg Keszthely, Pannonhalma és Pécs a legszelídebb eltéréseket mutatják. A közepes ingadozás Keszthelyen és Balaton-Füreden legkisebb érthető okból januárban, Pannonhalmán februárban, Városhidvégen deczemberben, Kaposvárott, Pécsett és Szálkán júniusban, Nagy-Kanizsán augusztusban; legnagyobb minden egyes állomáson márcziusban. Keszthelyen minden egyes hónapban úgy a közepes extrémákon, mint a közepes ingadozáson igen észrevehető a Balatonnak a szélsőségeket enyhítő hatása és pedig még Pécscsel összehasonlítva is meglehetős nagy számokban, úgy hogy az a következtetés, melyet a közepes extrémák és ingadozások évszakonkénti tárgyalásánál lehoztam, csakugyan a valóságon alapszik. Balaton-Füreden leginkább télen látszik meg az enyhítő hatás. Mielőtt az abszolút extrémák és ingadozások ismertetésébe kezdenék, előre kell bocsátnom, hogy ezen adatok ugyanazon klímájú helyeken nem alkalmasak az összehasonlításra, mert hiszen hónapról-hónapra egyetlen egy adat szolgáltatja őket. Annyiban mégis érdekesek, mert megtudjuk belőlük, hogy valamely helyen bizonyos időn át mekkora hatások között ingadozott a hőmérséklet hónaponkint, évszakonként és évenkint. Az abszolút extrémáknak (22. tábl.) akár maximumait, akár minimumait tekintsük, a legszélsőbb jelleget Kaposvár és Szálka árulják el, a legszelídebbet BalatonFüred (aránylag kicsi minimumaival), Pannonhalma, Keszthely és Pécs. Keszthely és Pécs (vagy más állomás) között még az abszolút extrémákon is észrevehető a Balaton hatása a kisebb maximumokban és nyáron és őszszel a magasabb minimumokban, de nem a téli és tavaszi minimumokon. Az abszolút ingadozás mindenütt legnagyobb tavaszszal, csak Pécsett és Pannonhalmán őszszel; a többi évszaknál aránytalanul kisebb nyáron. Abszolút évi ingadozásra nézve a legkisebben kezdve így következnek egymásután az egyes állomások: Balaton-Füred, Nagy-Kanizsa, Pannonhalma, Pécs, Keszthely, Városhidvég, Kaposvár és Szálka. Az abszolút extrémák havi eloszlása (23. tábl.) a legváltozatosabb képet tárja elénk. Még az abszolút maximum és minimum helye sincs egy-egy állandóan ugyanazon hónaphoz kötve: június, július és augusztus versenyeznek a maximumért, január, február és deczember a minimumért. Némely helyen meglepően nagy maximumok vannak, mint például Kaposvárott, de különösen Szálkán, a hol épen a minimumok is oly annyira excessiv jellegűek. Szinte kételkedik az ember, hogy nem volt-e kitéve a hőmérő egy-két esetben a nap direkt hatásának. Április után egész 9*
