A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
58 A hőmérséklet. mely a délutáni órákban éri el maximumát, és egy évit, mely egy-két nappal a szárazföldi maximum után jut el maximumáig. Márcziustól kezdve tehát mindaddig, míg a tó vize egész napon át melegebb nem lesz, mint környéke, az egyes terminusokban a következő' hatást kell várnunk: 7 am. és 2 pm. a szárazföld gyors felmelegedése következtében a tó kisebb hőmérsékletének hűtőleg kell hatnia, míg 9 pm. a napközben többé-kevésbbé felmelegedett tó vize nem hült le oly gyorsan, mint a szárazföld és így melegítőleg fog hatni. Tavaszszal és nyáron elméletileg ennek a hatásnak kell okvetlenül meglennie. De ugyanez a hatás megmarad még szeptemberben és októberben is, mert a szárazföld felmelegedése napról-napra még mindig felülmúlja a tó hőmérsékletét 7 am. és 2pm. Októberben azonban, különösen e hó vége felé, már lesznek egyes esetek, a midőn a tónak egész nyáron át erősen felmelegedett és a szárazföldhöz viszonyítva még kevéssé megcsappant hőmérsékete legalább 7 am. felül fogja múlni a környékbeli hőmérsékletet és így melegítőleg is hat. Ennek az utóbbi viszonynak kell aztán már novemberben, vagy tartós, úgynevezett hosszú ősz után deczemberben is bekövetkeznie mindaddig, míg a tó be nem fagy. Csakhogy akkor már sokszor lesznek a különben is erősen felhős novemberben vagy bizonyos esetekben deczemberben olyan napok, midőn a tó hőmérséklete 2 pm. is nagyobb a környékbeli hőmérsékletnél és így némely esetben akkor is melegítőleg hat. Mielőtt ezen elméleti fejtegetések eredményeit a feljegyző órák havi közepein keresnénk, előbb a fentebbi táblázat alapján rövid általános képet szerezzünk a Dunántúlnak napi hőmérsékleti viszonyairól, hogy tisztában legyünk azután a balatonvidéki állomásoknak a Balaton hatása következtében létrejött sajátlagos viszonyaival. Ha a táblázat 7 am. és 9pm. rovatain állomásonkint összehasonlítólag végig futunk, azonnal feltűnik, hogy, Pannonhalma kivételével, májustól kezdve a két feljegyző óra közepes hőmérséklete között a különbség folytonosan kisebbedik és már júniusban, némely állomáson júliusban és augusztusban is valamivel magasabb 7 am., mint 9 pm. a hőmérséklet. Télen, tavaszszal és őszszel pedig állandóan 9pm. magasabb, mint 7 am. Ez a jellemző vonás, mely a nyári reggeli erős felmelegedésben és esti gyors lehűlésben leli magyarázatát, megvan még a Balatontól távolabb eső Y rároshidvégen is, de hiányzik a Balaton partján lévő Keszthelyen és BalatonFüreden. Más okot eme körülménynek a magyarázatára nem találunk, minthogy a Balaton 7 am hűtőleg, 9pm. pedig melegítőleg hat a környezetére. Hogy ez valóban így van, hasonlítsuk össze az átlagos közepes hőmérsékletben egymással majdnem teljesen megegyező Keszthely és Pécs hőmérsékleti viszonyait a feljegyző órákban. Könnyebb áttekintés kedvéért az összehasonlítást elvégzem magam és a következő kis táblázatban állítom össze az eredményt olyképen, hogy a -j- jelű, illetve jeltelen számok azt mutatják, hogy mennyivel nagyobb, a — jellel ellátottak, hogy mennyivel kisebb Keszthely hőmérséklete a feljegyző órák havi közepei szerint, mint Pécsé.
