A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
56 épen csak egy-két napig fedi gyenge jégkéreg, de hamarosan eltűnik ez is és végre 4. a tó befagyott területét és vidékét, valamint a vele összehasonlítandó helyet hótakaró fedi. Az elsó' esetben természetszerűen ki van zárva a hatás. De megszűnik a hatás a harmadik esetben is, mert a víz hó'mérséklete ekkor már annyira leszállt, hogy? am. és 9 pm. hőmérsékletére melegítőleg, de nem szállt le annyira, hogy 2 pm. az amúgy is alacsony hőmérsékletére hűtőleg hathatna oly fokban, hogy akármelyik feljegyző óra havi közepén észrevehető volna. Ez a két eset, hozzászámítva a negyedik lehetőséget is, olyan állapotot jelent, a midőn a Balatonnak hatása vagy teljesen ki lévén zárva vagy a minimumra redukálva, a balatonmelletti állomást teljesen a maga helyi körülményeinek megfelelő hőmérsékletben találjuk. A negyedik lehetőséget azért kell ide vennünk, mert, ha az összehasonlítandó állomást is nagy hótakaró fedi, a két állomás közt a visszony egyforma lesz. Végre a második eset, mely tényleg legtöbbször fordul elő, az az állapot, mely mellett a tónak van hatása a vidékre. A mi éghajlatunk mellett januárban napközben sokszor elég magasra emelkedik a hőmérséklet, úgy, hogy ilyenkor a meleg a tó jegét «kikezdheti» népies, jellemző kifejezés szerint. Valóságos játékot űz ilyenkor az időjárás a tó jegével. Nappal eszi, éjjel újból megdermeszti. Már most ilyen esetben a tó felületére eső hőmennyiség csak olvadásra fordíttatik és így a felmelegedő környékhez képest a tó felülete nagy, aránylag erősen hideg területet képvisel, mely a szomszédos vidékre minden irányban szétbocsátja hűvös lehelletét. Ha még valamelyik uralkodó szélirány is bizonyos irányba hajtja (pl. Keszthelyen az épen januárban leggyakrabb SE) a tó hideg levegőjét, akkor ennek okvetetlenül erősen le kell szállítania a hőmérsékletet és ha gyakran történik, meg kell látszania a feljegyző óra havi közepén is. Ez volna a felállított harmadik esetben a nappali, tehát 2 pm., viszony. Este 9 pm. már meg fog szűnni ez a hatás, mert délután sülyed a hőmérséklet és a nap lenyugta után csakhamar lehűl a szárazföld és újból beheged a tó felső kérge. Reggel 7 am. ugyanezen okból ki van zárva a hűtő hatás, de ekkor meg a befagyás alkalmával szabaddá lett hő emeli a két terminusban a hőmérsékletet a szerint, a mint már este vagy jobban csak reggel felé kezd fagyni majd az egyik, majd a másik feljegyző órában erősebben. Hogy ezen elméletileg felállított és megfejtett kérdések valóban megvannak a Balaton mellett, közelebbről Keszthelyen, erre nézve fölhozok egy-két összehasonlító példát Pécsről, melynek hőmérsékleti viszonyai majdnem teljesen megegyeznek Keszthelyével. iS/ó- januári hőmérséklet. 7 am 2 pm 9 pm K Pécs: —6-0 —2-9 —44 —44 Keszthely: —6*5 —4 0 —54 —5-3 /N/A. januári hőmérséklet. 7 am 2 pm 9 pm K 26 30 Pécs: —37 —l-l —3-1 Keszthely: — 44 P8 3-0 1'8 3-0
