A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
A denivellácziók egyéb lehetséges okai. 83 Hogy ennek szélső értékét kapjuk, az első differencziánál-hányados 0 értékét kell keresnünk, ha a változó ß, vagyis (R -+- r) ( sin ß 4- cos a sin ß + sin a cos ß } •== 0. vagyis, miután R-f' állandó: sin ß (1 — cos a) —- sin a cos ß = 0. sin ß ahonnan A mi eseteinkben a cos p tang ß = + 1 — cos a = 1° körülbelől és innen ß kiszámítható: 5J. ábra. ß = 4 89° 30' amiből ismét következik, hogy P x — P % = (R+r) 0-01745 ami azt jelenti, hogy a holdtávolság vetületei közt a Föld középpontjától való távolságnak 0*017 része a külömbség, miből következik, hogy a tó két végpontjára ható holdvonzás intenzivitása abban az esetben is, mikor külömbségük maximum, egymástól keveset külömbözik, de még sem elenyészőleg. Azonban tudjuk, hogy az Oczeán árapályának hatalmas amplitúdóját a vonzás folytán származott dynamikus hatás idézi elő és statikailag az Oczeán árapálya is igen csekély volna; már pedig ilyen dynamikus hatás létrejöveteléről Balatonunknál szó sem lehet, ennélfogva az árapály kimutathatásáról oly sűrű egyéb denivellácziók között, le kell tennünk. * * * Ezeken az itt tárgyalt hatásokon kívül a tó denivelláczióinak más okát nem igen lehet találni. Mint látjuk, az utóbb tárgyalt okok mind olyanok, hogy lehet ugyan valami igen csekély befolyásuk, de olyan, amely a két fő denivelláló ok, a szél és a légnyomás heves változása által okozott denivellácziók közt teljesen takarva van: Balatonunkra nézve bátran kimondhatjuk, hogy a szabálytalan denivellácziók legnagyobb részét meg tudjuk magyarázni a tó vidékéről nyert szél és légnyomás-feljegyzések adataiból, ami megmagyarázatlan, annak okát se keressük máshol, hanem megmagyarázásukról csakis az észleletek időbeli és térbeli hézagossága mitt kell lemondanunk. Ha a szél járását és az ízobarok mozgását teljes részletességgel, minden időben ismernők, akkor az összes tünemények egyszerű mechanikai összefüggések alapján ugyan, de igen komplikált számításokkal erre a kettőre vissza volnának vezethetők. így, ha a szabálytalan denivellácziók okaival tisztában vagyunk, áttérhetünk a szabályos ingadozások tárgyalására, melyeknek okozati viszonyai a szabálytalan denivellácziók tárgyalásának előrebocsátását okvetetlenül megkívánták. 6*
