A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

64 A szél denivelláló hatásának oka. A tengerekre nézve ugyanezek a törvények kell, hogy álljanak. Tengereken is létrejön a szél-okozta denivelláczió, külömböző módosulásokkal aszerint, amilyen a tenger azon részének a topográfiája és mélység viszonyai. Mélyebb tenger felett a denivellácziót megszüntetni törekvő ellenáram sokkal nagyobb sebességű lehet, mint sikér vizén, minélfogva már igen kis denivellácziónál keletkezhetik olyan áramlás, mely a szél hatását paralizálja, de azonkívül a szélirányra merőleges keresztmetszet területe is igen nagy, tehát igen kis horizontális sebességnél kiegyenlítődik a denivelláczió. Ezért sohasem kapunk erős denivellácziót mély tengereknél, de az áramlatok folytán mégis a felszíni vízrétegek a lee-oldalon gyűlnek össze s helyüket a luv-parton a mélységek hidegebb vize váltja fel. Erre a tényre nézve nem hozok fel példákat, miután azok az irodalomban eléggé ismeretesek, elég legyen Krümmel gondos összeállítására (Oceanographie 11. B.) utalnom. Egészen másként áll a dolog sikér vizén. Itt is igen nagy területeken vonszolhatja a szél a felszíni rétegeket part felé, mint mély tengereken, csakhogy az ellenáram, a seicheszerű kiegyenlítődés nem bírja oly gyorsan ellensúlyozni. S habár itt is csak kicsiny lesz a denivelláczió abszolút mértéke, t. i. a denivellált vízfelszín hajlásszöge a nyugalmi nívóhoz, de a nagy terület miatt az abszolút vízszínemelkedés a lee-oldalon jóval tetemesebb lesz, mint a mi Balatonunkon. Kontinensünk éjszaknyugati partjait, melyek Dániától Belgiumig határolják, úgy ismerjük, mint a vihar-okozta áradások igazi klasszikus helyeit. Valóban, itt a tenger igen sikér a kontinenst övező egyéb partokhoz képest, a szél abszolút denivellácziója igen nagy lehet a partokon, miután a sikér vizén az ellenáram nem fejlődik azzal a könnyedséggel, mint mély vizén. Nem szabad azonban összetévesztenünk az ilyen szélvészdagályt azokkal a szintén vehemens nivóváltozásokkal, melyek más okokból származnak, melyeknél ilyen ellenáramlásról szó sem lehet s melyeket a következő fejezetben fogunk érinteni. Külső megjelenésükben is külömböznek a szél denivelláczióitól, más névvel is illetik a tengerpart lakói; ez az a tünemény, mely Seebär név alatt szerepel a német tengerpart halászai és hajósai előtt. * * Noha nem tartozik szorosan tárgyunkhoz, mindamellett fel kell említenem, hogy a tengeráramok elmélete szerint azok is a szél állandó járása folytán származtak. Az óriási terület, az oczeáni mélységek folytán azonban a vízmozgások más törvényei is szerepre jutnak. Mindenekelőtt érvényesül a felszíni áramoknak a mélységbe való elterjedéséről szóló törvény, melyet Zöppritz adott meg. Érvényesül továbbá az áramlások szétoszlásának, ütközésének törvénye, mely szerint az olyan helyeken, ahol nem hajtja a vizet az áramot létrehozó szél, ott felszíni ellenáram keletkezik, kijátszva a seicheszerű visszalendülés létrejövetelét. Ossz ('Jogia lás. A balatoni limnogrammoknak a szél járásával való összehasonlítása kétségtelenné teszi, hogy az excessus jellegű denivellácziókat legnagyobb részben a szél okozza. Ha a szélnek nagy komponense van a tó keresztirányára, akkor a limnografok heves rázkódásokat rajzolnak, ellenkezőleg csak kivételes esetekben. A szél a vizet másképen nem denivellálhatja, mintha hullámzásba hozta. Ekkor sem a hullámzó vízfelület más nyomása miatt, hanem csakis a hullámok túlfejlesz-