A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
56 A szél denivelláló hatásának oka. TV, TV, nivó mindig ugyanabban az abszolút magasságban marad, a hullámzás erősbödésével az orbitoid-körök czentruma folyton emelkedik, tehát a hullámok taréjvonalai gyorsabban emelkednek fölfelé a valóságos középnivó fölé, mint ahogy a hullámvölgyek ez alá lesülyednek. Erősbödő hullámzásnál tehát olyan mérczeleolvasások, melyeket a taréj és a völgy magasságának számtani közepébó'l nyertünk, a vízállást folyton növekedó'nek mutatják, míg a limnográf vízállás-változást nem mutatna. Tudjuk, hogy amint a mélység nem végtelen nagy, s még inkább, amint a mélység kisebb, mint a hullámhossz, akkor a felületi molekulák orbitoid-pályája nem lesz kör, hanem egy közel ellypsis alakú vonal,*) melynek a nagy és kis átmérője közötti viszony ugyanazon hullámhossz mellett a mélységtó'l függ. A mély vízről a part felé gördülő hullámok minden mozgáseleme megváltozik, csak a periódus t marad ugyanaz. A hullámhossz (k) csökken, a hulláin abszolút magassága csökken, a hullám relativ magassága női, tehát az orbitoid pálya folyton közeledik a gördülő ellypsishez. Bizonyos mélység felett a hullámhoszszal csökkenő kerületű gördülő ellypsis és az abszolút hullámmagassággal csökkenő méretű orbitoid-ellypsis össze fognak esni, miután excentricitas-uk ugyanaz, és ekkor a hullámok átbukóvá fognak változni, amely pillanattól kezdve vizsgálódásunk nem folyhat ezen az alapon. A közel ellyptikus orbitoid pályán végbe menő mozgást és egyáltalán az egész hullámmozgást ebben az esetben úgy tekinthetjük, mint egy ferde síkon lefolyó, köralakú orbitoid pályán történő mozgás vertikális síkra való vetületét. A gördülő kör is ellypsissé lesz s gördülése közben folyton változtatja alakját úgy, hogy mindig más más pontja képezi a folyton vízszintesen maradó hossztengely és folyton függélyesen maradó rövidebb tengely végpontját. Az orbitoid ellypsisen tehát a molekula sebessége legnagyobb lesz a tetőponton és a talpponton, legkisebb pedig a vertikális érintők mentén. A projekezió folytán az egész pályán az orbitoid-mozgás középsebessége kisebb lesz, mint az eredeti, ugyanolyan hullámhosszúságú, de köralakú mozgásnál. Semmiféle mechanikai törvény nem késztet arra, sem a kontinuitás elve, sem a munkamegmaradás törvénye, hogy a part felé közeledő, folyton rövidülő pályán történő orbitoid-mozgásokban mindvégig ugyanaz legyen a közepes mozgásmennyiség, ami tudjuk, hogy azt hozná maga után, hogy miután a periódus állandó, az orbitoid-pályák hossza növekedjék az ellypsisek excentricitásának növekedésével. Ellenben nagyon valószínű, hogy a hullámtaréjokon a momentán sebességek minden ponton közel egyenlőek, miután ugyanaz a szélhatás hozta létre a vízszín minden pontján az orbitoid-mozgást. Miután ismerjük a törvényt, amely szerint a hullámhossz és ezzel együtt a gördülő ellypsis kerülete a mélységgel összefügg; ismerjük továbbá azt a törvényt, mely az ellypsisek nagytengelye és kistengelye közti viszonynak a mélységgel való összefüggését adja meg: ebből a két törvényből a gördülő-ellypsisek minden elemének változását a mélység csökkenésével meg lehetne határozni. 48. ábra. Rugalmas kör deformácziója. *) Ez a vonal az alul és leiül egyenletesen elosztott, felülről vertikálisan és alulról vertikálisan ható terhelés által deformált rugalmas körvonal alakja (1. 48. ábra).
