A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
A szél és a denivelláczlók. 29 Az így szerkesztett diagrammok segítségével elkészíthetjük a szelek ábráját, amely nem lesz más, mint az az ábra, melynek minden pozitív ordinátája arányos a szél duzzasztó hatásával és minden negativ ordinátája arányos a szél apasztó hatásával. A meteorológiai észlelő' íveken reggel 7 órakor, délután 2 órakor és este 9 órakor találjuk feljegyezve a szelek irányát és nagyságát az 1 -tol 10-ig terjedő' skála szerint. Ha pl. valamely idó'pontban Keszthelyen NE 3 szél fujt, úgy az ábra ordinátája ezen a helyen ebben az idó'pontban, nem lesz 3 egység (pl. cm.) hosszú, hanem csak 3 cm X cos a^E, vagyis csak a diagramm függélyes sugarára esó' vetülete. A NW- szél helyett csak ennek jelenleg negativ kis komponense szerepel. Ezeket a komponenseket, mint a megfelelő' szelek vetületét egyszerűen leszúrjuk a szél diagrammokról és felrakjuk a megfelelő' idó'pontban a szélnyomás ábrájába.*) Ezek a szélábrák, vagy ha akarjuk szél nyomásábrák világos képet nyújtanak arról, hogy az excessus jellegű denivellácziók s általában a szabálytalan ingadozások létrejötténél mennyit tulajdonítsunk a szeleknek. Az a felvétel, hogy legnagyobb duzzasztó hatást Keszthelyen az ENE szeleknek tulajdonítottunk, eró'szakosnak, indokolatlannak látszik, miután ez az irány nem meró'leges a keszthelyi partokra. Méginkább úgy látszik ez Kenesén, miután Kenese EW irányú parton fekszik. Azonban a Balatont úgy kell felfognunk, mint egy hosszú csatornát, melynek egyik végén, pl. a Keszthelyi öbölben duzzadás támad, amint a *) Ismét egy kis inkonzekvencziát vagyok kénytelen elkövetni ezzel az új elnevezéssel, miután a szélábra ordinátái nem a szélnyomásokat jelentik, hanem azokkal csak arányosak. Miután közhasználatú, hogy a szél «átnyomja» egyik partról a másikra a vizet; a lefolyó tünemény, a denivelláczió elnevezésére ellenmondás nélkül használhatom a szélnyomás kifejezését. Hogy mennyire értelmezi a valóságot, azt később látni fogjuk. Ugyanitt fel kell említenem, hogy miután a 18. ábrában feltüntetett diagrammok szimmetrikusak a vertikális tengelyre, elég, ha csak felét szerkesztjük meg s ekkor minden sugárnak két elnevezése lesz, amint azt a mellékelt 19. és 20. ábrákban látjuk. Ezek a fél-szélrózsák egy-egy papírdarabkára voltak rajzolva, melyeken a hátulsó kis kivágás azért van, hogy a szélábra abscissa tengelyéhez szorosan oda lehessen illeszteni őket s akkor a papirszelet vertikális széle azonnal az ordináták meghúzását pótolja. így az ábrákat igen gyorsan, minden fennakadás nélkül lehet szerkeszteni, ami igen kívánatos, miután minden nap három szél-leolvasás van, ezeket a három éve begyülő limnogrammokkal mind össze kellett hasonlítani, összesen tehát valami 4000 ordinátát kellett megrajzolnom, hogy az összehasonlítás teljes legyen. 18. ábra. A szél felbontására szolgáló rozsa. csatornán hosszában fúj végig a szél E-ró'l W-felé
