A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
392 A balatoni limnogr af-görbék tanulmányozása. követ. Nem-igen van olyan eset, hogy igen gyors és nagy kimozdulások csak lassan, fokozatosan térjenek vissza előbbi magasságukra, hanem rendesen ép olyan gyorsan visszatérnek, amily gyorsan elhagyták a közepes nivót. A kisebb ingadozások általában kétfélék: 1. szabálytalanok; 2. szabályosak. A szabálytalan ingadozások a legkülömbözőbb időtartammal, a legkülönfélébb kitéréssel (amplitúdóval) bírnak; emelkedésük nem egyenletes, sem nem egyszerű; rendesen tarkázva vannak apróbb libbenésekkel és ami igen fontos ismertető jelük, rendesen magukban állnak, nem előzi meg és nem követi őket egy épen ilyen, vagy csak hasonló mozdulat sem. Nem előzi meg és nem követi őket hasonló, de ellenkező értelmű járat sem, hirtelen és magas áradás-hullám után nem következik ép ilyen apadás-hullám az azidei közepes nivó szerint. A szabályos ingások emelkedése és sűlyedése a maximumon vagy minimumon átmenő vertikális tengelyre nézve tökéletesen szimmetrikus, ha a szabályos ingás alkalmával más nagyobb szabású ingás is nem szerepelt, mert ebben az esetben ferde szimmetria támad egy olyan vertikális vonalra nézve, mely a szabályos hullámnak azon a pontján megy át, ahol az azidei nagyobb szabású emelkedés vonalával párhuzamos egyenes vonal a hullámot érinti. Az emelkedés és sülyedés szabályos vonal szerint megy végbe, melynek mathematikai formulázását lehet adni. Sohasem, vagy csak nagyon ritkán állnak egymagukban, hanem mindig egy egész sorozat fejlik ki s a sorozat tagjai tökéletesen ugyanazon törvény szerinti görbe vonalak, legfeljebb az amplitúdójúk változik. Maximalis és minimalis pontjaik egyenlő távolságban vannak az azidei közepes nívótól, feltevén, hogy amplitúdójúk ugyanaz. A mozgásoknak ez a két lényegesen külömböző faja indokolja, hogy vizsgálatainkat két teljesen külömböző részre kell választanunk. A két tünemény egészen külömböző jelenség, noha egymással szoros okozati összefüggésben állnak. Más tavaknál, különösen azokról szólva, melyek eddig a limnografia tekintetében alaposan tanulmányoztalak, szintén meg van mind a két neme a rövid időtartamú mozgásoknak, denivelláczióknak, de a Balaton különösen abban tér el a svájczi tavaktól, hogy felszínén a szabálytalan ingások a túlnyomóak, míg amazoknál, mint a nagy szorgalommal és tudománynyal gyűjtött adatok mutatják, a szabályos ingások vannak különösen kifejlődve. Sőt pl. a Lémanon a szabálytalan ingások egészen alárendelt jellegűek s a szabályosak szakadatlan lánczolatban lépnek fel. Azonnal megemlíthetjük itt, hogy a szabályos ingadozások a mély tavak jellemző tulajdonságai, míg a szabálytalanok a sekély tavakon mindennapos jelenségek. A mi Balatonunk az ingadozások tekintetében eddig vizsgált tavak közül a legsikérebb s ennél fogva a szabálytalan, mondjuk helyesebben az arithmusos denivellácziók tekintetében első helyen áll s a legalkalmasabb ezeknek a mozgásoknak a vizsgálatára. A tengeren, melynek tudjuk, hogy egy mindennél jelentősebb rithmikus, szabályos mozgása van, az árapály, vagy mint nevezni szeretnék, a tengerjárás tüneményében, szintén vannak szabálytalan, arithmusos mozgások, melyeknek okai igen külömbözőek. A balatoni arithmusos mozgások tárgyalásánál összehasonlításokat fogunk tenni a tengerek hasonló minőségű és származású, jól ismert mozgásaival, mert a tünemények lefolyása ugyanaz, csakhogy a tengeren sokkal nagyobb a mértékük. Miután azonban a tenger igen nagy felület a meteorologiai változások vízszintes elterjedettségéhez képest, a tünemények bár nagyobb mérvűek, de kompli-
