A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

36 A Balaton hidrografíája. A mérést fel nem feszített, teljesen új lapokon hajtottam végre, poláris planiméterrel. A planiméter arányszámát mindig az egész lap l/

3 területének alapján számítottam. Minden mérést legalább háromszor megismételtem s ha netalán eg}' adat nagyon eltért volna a másik kettőtől, akkor újra három mérést ismételtem. De, ami nagyon fontos, megmértem azt a területet is, amely a tó területén kívül van a lapon, tehát a száraz területet. S a száraz területnek és a tó területének összegét mindig összehasonlítottam az egész lap megadott, számított területével. Ha a kettő közt Ol km

2-nél nagyobb külömbség mutatkozott, akkor ismételtem a méréseket. Ezt az ellenőrzést egyik munkatársunk sem tette meg, pedig pl. VARGHA 7 km

2-es hibája akkor napvilágra került volna a Z. 18. Col. XVII. jelű lapon. Ezért tehát saját mérésemet kell a legmegbízhatóbbnak tartani. A mérések eredményei lapok szerint a következők: 17. Col. XVIII 47'290 km

2 » 18. .. XVI 7'495 „ 18. .. XVII 233-167 „ » 18. , XVIII 215-100 ,. n 19. „XVI 30-336 „ n 19. „ XVII 62-871 „ Összesen: 596-259 km

2 Ezt az adatot az is valószínűvé teszi hogv VARGHA és SÓBÁNYI adatainak számtani közepe (597'78 km

2) egész közel fekszik hozzá. Ezt a két mérést nem tarthatom egyenlő értékűnek az enyémmel, de kétségtelen, hogy az enyém is csak közelítő érték. Ha a kettőnek számtani közepét veszem a magaméval egyenértékűnek, akkor azt hiszem, helyesen jártam el. Ebben az esetben a VARGHA-SÓBÁNYI-féle mérések közepét az enyémmel ismét egy középbe foglalhatjuk. (Ebben az esetben a magam mérésének kétszeres súlyt tulajdonítok.) Az eredmény: (596 26 597'78): 2 = 597*02 km

2, vagyis kereken 597 km

2, amit már most végleges, legvalószínűbb értéknek kell tekintenünk. Ebben a Kis-Balaton területe nincs belefoglalva. De hisz ma már, azt mondhatjuk, nincs Kis-Balaton, mint igazi tó. Rengeteg nádas, bozót foglalja el a helyét. A Kis-Balaton fokozatos feltöltődését az I. tábla 1. ábráján és a 11 —16. ábrákon látjuk s a Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei czímű műhöz adott Balaton-térkép a jelenlegi állapotot mutatja be. A KRiEÓER-féle térképnél régibb térképeket erre a czélra nem használhatunk, mert kétségtelen, hogy a térképrajzolóknak fogalmuk sem volt a Kis-Balaton alakjáról, csak annyit tudtak legfeljebb, hogy a tó nyugati végében van még egy mocsaras, kisebb tó. Azt emiitettük már, hogy a zalavári, római alapokon épített, középkori várat hajóval meg lehetett közelíteni, tehát a honfoglalás előtti időkben még a Kis-Balatontól nyugatra, a hídvégi szorulaton túl Zalavár, Szabar és Balaton-Magyarod közt is nyilt vizű tó volt, amit főképen a Zala töltött fel. Ez onnan látszik, hogy még a 80-as években is sokkal vizenyősebb volt a terület a Zala áttörésétől délre, mint északra. Hogy a nagy Zala ezt csak ily későn tudta feltölteni, annak okát később látni fogjuk. KRIEGER SÁMUEL térképén a Zalavári lapos és a Kis-Balaton majdnem egyformán van feltüntetve, csak a Kis-Balatonba sok különálló szigetet rajzol nagyobb nyilt vizek közepébe. Ez alighanem csak gondolom-formán rajzoltatott, mert még a 80-as években