A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Dr. Rigler Gusztáv: Függelék, Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez
26 Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez. Az eddig elmondottak és a felhozott, elég nagy számú adatok alapján tehát jogot formálok azon kijelentésem helyességéhez, hogy a Balaton partjána k talajvizei ténylegés bebizonyítottan erős befolyást gyakoroln a k a t ó v i z é n e k m inden sajátságára. Igyekezem azonban állításomat még néhány vizsgálati adattal is megerősíteni: A Balaton-Bizottság munkálatainak első kötetében ILOSVAY LAJOS közli a tó vizének kémiai alkotására vonatkozó és részben általa, részben mások által végzett vizsgálatoknak az eredményeit. Magam két alkalommal vizsgáltam a Balaton vizét. Egyszer a máriatelepi vasúti állomás irányába eső part mellől 10 méternyire vettem a vízpróbát. A másikpróba Bogláron a mólóról meríttetett, a parttól mintegy 150 méterre. IIa ezen két vizsgálat adatait a XI. táblázat nyomán előbb egymás között, majd (átszámítással) az lLOSVAY-féle adatokkal összehasonlítjuk, akkor arra a tapasztalatra jutunk, bogy a Balaton vizének kémiai alkotása különböző helyen, sőt ugyanazon helyen is, de különböző időben elég nagy ingadozást mutat. Ezt az ingadozást egyszerűen a tóba egyenesen beléhullott, vagy partjairól belé folyt csapadékvíznek tulajdonítani nem lehet. Itt a permeabilis partokon a tóba szivárgó, különböző összetételű talajvíz szerepe lép előtérbe, a melyet még a Balaton hatalmas vízmennyiségénél sem szabad kicsinyelni. Hogy az egész hatalmas víztömeget fölforgató viharok után a Balaton vize más a partok mellett, mint hosszabb ideig tartó szép időben, azt, miként már említettem a parti lakók igen jól tudják, sőt nem egy halász arról is meg van győződve, hogy azért fog ugyanazon helyen egyszer több, máskor meg kevesebb halat, mert ezen állatok bizonyos vízrészét (vagyis bizonyos kémiai alkotású vizet) jobban szeretik a Balatonnak, mint a másik rész vizét. Balatonfenyves és Máriatelep partjai elösmerten a legjobb halászóhelyek. Hogy itt a Berekből beömlő víz-e a tényező, vagy egyéb, arról erősen lehetne vitatkozni. Hosszúra nyúlt fejtegetésem végén legyen szabad még egyszer az egészségkérdésre reátérnem. A XII. táblázatban azon eredményeket állítottam össze, a melyeket két kútból és a Berek vizéből azonos időben vett vízpróbák mutatnak kémiai alkotásukban. Az egyik adatsorozat a nyers, a másik a Berkefeld-szűrőn ugyanakkor átbocsátott víz kémiai alkotását adja elénk. Láthatjuk, hogy a vizsgált háromféle vízben a szerves anyagok kisebbfokú megfogyásától eltekintve, egyéb lényeges változás nem mutatkozik. A mésznél mutatkozó némi szaporodás (a szűrt vízben) talán a szűrő anyagával hozható összeköttetésbe (infusoria föld-mész, vegyület). A jelzett szűrő használatával még azt lehet ezen kívül elérni, hogy a nyers víz sárgás színe elhalaványul, sőt a víz majdnem színtelenné válik. Ize is megjavul némileg úgy, hogy mondhatjuk, miszerint az ilyen kezeléssel a vizet valamennyire megjavítani képesek vagyunk. Nem végeztem ugyan ez irányban bakteriológiai vizsgálatot, de bizonyosra merem állítani, hogy a szűrés itt mutatja a legnagyobb javító hatást. Az olyan vízben, a melyben bőségesen vannak szerves anyagok, a baktériumoknak nem csak a megélhetésre, hanem a szaporodásra is meg van adva az
