A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton hi drogra fiája. 33 A területmérés a valóságnál valamivel kisebb területet adott ki, de nem sokkal. Az adat igen megbízható, de sajnos, nem egészen jól választotta az 1:25,000-es mértékű lapokat, amelyekről tudom, hogy vászonra voltak húzva, meglehetősen összegyűrve és rendes körülmények közt homorú felszínt adtak, ha az ember lefektette őket. Emiatt kinyúlásuk egyenetlen volt, a megmért tó-terület valódi mértéke tehát más lehetett, mint azoknak a fokhálózatos négyszögeknek, amelyeknek segítségével a planiméter-arányszám megállapíttatott. Emiatt és még egyéb bizonytalanságok miatt ezt az adatot nem vehettem véglegesnek. 3. VARGHA GYÖRGY dr. szintén az 1:25,000-es lapokról, de újakról mérte meg a tó területét. Az ő adatai lapok szerint a következők: Z. 17. Col. XVIII 47-49 km

2 „ 18. „ XVI 720 „ „ 18. „ XVII 239 10 „ „ 18. „ XVIII 216-14 „ „ 19. „ XVI 31-36 „ „ 19. „ XVII • . 62-63 „ Összesen: 603-92 km

2 Különösen a 18. zóna, XVII. kolumna adatai térnek el lényegesen Sóbányi adataitól. Majdnem 9 km'

2 a külömbség, ami csak számításbeli hiba lehet, mert magam is utána mértem s mindig Sóbányi adatait közelítette meg jobban a méréseredmény- Sóbányi eredménye a valóságnál valamivel kisebb, Vargha adata jóval nagyobb. 4. VÁNYI FERENCZ a V. O. Évkönyveiben levő térkép területét mérte meg, de sajnos, nagyon elütő adatot kapott, t. i. 614*28 km

2-t. Főképen onnan származik ez a hiba, hogy nincs a térképen fokhálózat. Még többször is próbálták kolozsvári egyetemi hallgatóim a tó területének megmérését, de mivel gyakorlatlan, gyors munkát végeztek s nem ellenőrizhettem állandóan a működésüket, le kell mondanom arról, hogy bármelyiket is megbízhatónak tartsam. Ehelyett magam mértem meg a tó területét és vízgyűjtőterületét is a legnagyobb gonddal. Erre a czélra nem a 25,000-es térképeket használtam, mivel azoknak kezelése igen nehézkes, annyira, hogy ez töbű hibát okoz, mint amennyi az 1: 75,000 mértékre való redukczió következtében keletkezhetik. Az 1: 25,000-es mértékű platina-kópiák, amelyek rendelkezésemre állhattak, oly vékony, bizonytalan vonallal adják meg a tó vízterületének határát, hogy arra alig lehet támaszkodni. A V. O. felvételei alapján a víz széle bizonyos vízállásra újból fixáltatott 1: 25,000-es mértékű lapokon, de ez nem igen tér el a katonai térképektől, nagy külömbség nem származik belőle. De hát mit is vegyünk tulajdonképen partszélnek? Minden vízállással más és más az, minden szél megduzzasztja a vizet a szélnek kitett parton, minduntalan változik az a hullámverés miatt, a nádasokban pedig egyszerűen lehetetlenség az igazi partszélt kijelölni, oly fokozatosan megy át a víz a szárazföldbe. Éppen ezért nincs értelme annak, hogy 1: 25,000-es mértékű térképen a partvonal pontos helyzetét próbáljuk kijelölgetni. Egészen czéltalan és legnagyobbrészt önkényes feladat ez, aminek megoldására a tudománynak semmi szüksége sincs. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. II. rész. 3