A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Dr. Rigler Gusztáv: Függelék, Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez
16 Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez. és nagyon jól magyarázható alkotórészek mellett az SO ä feltűnően magas értékei fognak szemünkbe tűnni és pedig még azoknál a kutaknál is, a melyeknél a talajszennyeződés igen kis fokú. Itt azt kell föltennem, hogy a dombnak jobban a Balaton felé néző és mélyebb rétegeiben a kénsavas mészvegyületek tömegesebben jönnek elő. Erre utal a mész erős felszaporodása is ugyanezen kutakban, melyet másként magyarázni nem igen lehet. De föl tudok hozni állításom mellett egyéb és talán döntő tapasztalatot is. A véletlen szerencse megengedte, hogy a fonyódi hegyet képező kőzetek rétegeit pontosabban is tanulmányozhassam. A 61. számú és Fonyódon máig a legmélyebb (50 méteres) kutat ez év tavaszán ásták. Az elég intelligens gazda, valahányszor új talajréteg mutatkozott, eltett abból egy-egy próbát és följegyezte reá a mélységet, a miből az származott. Ezen próbákat sikerült megszereznem és dr. SZÁDKCZKY GYULA tanártársam szívességéből azok szakértői jelzéséhez hozzájutnom. Magam pedig igyekeztem végére járni annak, hogy ezen talaj féleségekből gyönge savval (3 u/ 0-° s sósav) 12 óra alatt mennyi oldható ki az engem legjobban érdeklő vegyületekből, vagyis a mészből és magnesiából, a vasból és az alumíniumból, meg a kénsavból Fölösleges szószaporítás helyett adom a VI. táblázatban az összesített eredményeket és pedig a kémiai alkotó részeket 1 grm. 100° C-nál súlyállandóságig szárított anyagban. Ez a táblázat világosan arra utal, hogy a talaj fölszínére esett csapadékvíz nagy mélységre leszivárog Fonyódon, a mit még szebben bizonyít az, hogy a kút ásásánál a falat több helyen erősen nyirkosnak találták, a 34. méternél pedig valóságos forrás fakadt a kút oldalából, a melynek a vize most is belécsorog a kút vizébe. Innen magyarázható az, hogy a kút vizében jóval több a A0 3-SÓ, mint azt a vízvezető homokréteg összetételéből várhatnánk. A felső talajrétegek tisztaságának vagy szennyezettségének befolyása különben igen jól meglátszik a fonyódi hegyen levő többi, mély kút vizén is. így az 55., 58., 59., 60. számúakon. Érdekes, hogy a bélatelepi vízvezetéknek a Balaton medrébe ásott kútjából nem a Balatonéhoz hasonló összetételű víz jön, hanem kénsavsókban bővelkedő és közel olyan víz, a milyent a hegynek a Balaton felé eső, meredek oldalai alatt találunk. Ez is bizonysága annak, hogy a talajvizek a Balatonba ömlenek és annak vizét szaporítva, reá egyéb tekintetben is kifejtik hatásukat.
