A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Dr. Rigler Gusztáv: Függelék, Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez
14 Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez. mutatják, mint a milyeneket Lellén találtunk. A < congériás agyag» Bogláron igen sok homokkal kevert, mint azt SZENTMIHÁLYI gyógyszerész úrtól tudom, a ki több boglári kút ásásának szemtanúja volt. Hiába födi tehát itt a vízvézetó' talajréteget (homok) akár 12 méteres réteg is, ha a pöczegödrök, árnyékszékek, szemétdombok leve beléfolyhat a talajba, akkor azoknak a bomlástermékeit meg fogjuk találni a 12 méteres kútban is. A tiszta congériás kőzettörmelékben fakadó talajvízre példaként szolgálhat a 25. számú, lakatlan környezetben fakadó forrásvíz. A kisebb fokú talajszennyezó'dés eredményét mutatja a 29., 31. és 32. számú kútviz. A nagyobb fokúra példa a 26., 28. és 30. számú kútvíz. — A nagy fokú szennyeződést a 33., 36. és 37. számú kútaknál találjuk a congériás, agyagos homokban. A talajszennyeződéssel párhuzamosan halad a salétromsav és a chlór, valamint a mész és a magnesia mennyiségének gyarapodása, miként az nem is lehet másként az olyan talajban, a melyikben a két utóbbi földfém sói elég nagy mennyiségben vannak jelen. Az aluminium és a vas, valamint a silicatok mennyisége e vizekben csekély, mert fölszaporodásukra sem a talaj, sem az abba jutott szerves anyagok nem adnak alkalmat. Egészen más összetételű vizeket találunk az alluviális tópart közelében. A kutak közvetlen környezetének szerves anyagokkal való szennyeződései, legyenek azok akár tisztán növényi, akár tisztán állati eredetűek, akár a kettőnek keverékei, a kutak vizében ott találjuk a letagadhatlan bomlástermékeit. Az aránylag tiszta alluviumban fakadó talajvizet a 44., 45. és 47. számú kutak mutatják. A vegyesen szennyezett alluvium vizére pedig a 24., 35., 38., 39., 40 és 46. számú kútvizek a példák a 41. kúttal egyetemben. Ez az utóbbi még a többi közül is messzire kiválik, elijesztő példájaként a talajszennyezés következményének. Mindezen alluvialis talajban fakadó vizekre teljes mértékben áll mindaz, a mit a Ca, Mg, CO., és S0 3 sókra, valamint az N^0 3 és a Cl sókra fönnebb mondottam. Az V. táblázat, melyből Fonyód község határának változatos eredetű és összetételű talajviszonyait ismerjük meg, azon nagyon fontos tanulsággal szolgál, hogy a permcabilis talaj még 28, sőt 50 méter mélységnél sem védi meg a vizet attól, bogy a szerves anyagok legtávolabbi és a talajból meg nem kötött bomlástermékei belé ne jussanak. Az alluviumban ásott 48., 49. és 50. számú kutakról újat nincs mit mondanom. Sokkal érdekesebbek azonban a viszonyok a dombon fekvő Fonyód község meglehetősen, sőt egyik helyen szokatlanul mély (50 m.) ásott kútjainál. A geológiai térképen a fonyódi kettős csúcsú és a Balaton felől a legmagasabb, délkeletnek meg elsimuló domb tömege «pannóniaiagyag és homok» (congériás rétegek) jelzést visel, — eltekintve a két csúcstól, a hol bázalt van kis területen jelezve. A két csúcs között vonuló, elég mély völgyben fekszik a falu. Itt vannak ásva az 55., 57., 58, 59., 60. és 61. számú kutak, melyek közül a 61. számú fekszik a legmagasabban és ennek megfelelőleg víztükre is a talaj fölszín alatt 50 méter körül mutatkozik. Az 51 ,52., 53., 54., 62. és 63. számú kutak a meredek domboldal tövében szálban álló vízszintes pannóniai agyagban vannak ásva, — az 56. számú pedig állítólag a Balaton medrében áll, és állítólag a Balatonból kapja a vizét. (Bélatelepi vízvezeték). IIa ezen kútak vizének elemzési adatain áttekintünk, a helyi szennyeződés okozta
