A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Dr. Rigler Gusztáv: Függelék, Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez
8 Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez. I. TÁBLÁZAT. A Balaton északi partjának talajvizei. Folyó szám 1 2 3 4 5 6 7 | 8 Alkotó rész Vérkút Zánka Révfülöp Szepezd Kisőrsi Kisőrs BadacsonyBadacsony(1 literben mgr.) ásványvíz MÁV. áll. MÁV. áll. MÁV. áll. ásványvíz MÁV. áll. Tomaj MÁV. áll. Hableány MÁV. áll. Összes szilárd a. . . 1366 — 614 — 854- — 1280- 896 — 780-— 1072'— 1116"— Szerves anyagra O. . 1-58 2-— 2-14 3-97 1-70 4-01 3*15 3.— Ammoniak (A rH 3) Salétromossav (A r s 0 : s) —• — —•— nyomok Salétromsav (N 2 Ó 6) . 2-82 2 — 56-47 73-88 1-88 2-82 5-17 105*41 Chlor (Cl) .... 21-30 24-85 49-70 241-40 42-60 42-60 49-70 142-20 Mész (CaO) . . . 561 — 88-— 114*— 204" — 186"— 138'— 297'— 255"— Magnesia (Mg 0) . . 86-47 14-41 96*20 10*80 51*90 3'20 8-60 58-30 Kénsav (SO s) . 363-28 42-92 62-93 92-71 255-48 298-75 17513 90-89 Aluminium (ALO) 11-50 28- — 9-— 53-70 23 — 9 — 30-— 9.— Vas (Fe 0) .... 0 45 006 nyomok 0-30 1-20 nyomok nyomok nyomok Kötött szénsav (C0 2) 259 60 213-73 290-40 303 60 198"— 57-20 299-20 224-40 Silicátok (SiO) .. . 20-— 48 — 6-— 36-— 20" — 34 — 36-— 6' — Keménység n. f. . . A próba vétetett . . A kút mélysége . . 68-19 1909 VIII/7 0-8 m. 10-91 1909 VIII/7 > 24-87 1909 VIIÍ/7 ? 21-91 1909 VIII/7 } 25*87 1909 VIII/7 forrás 14-25 1909 VI 11/7 ? 30-90 1909 VIII/7 > 33-60 1909 VIII/7 > Egészségügyi bírálat. Környék geol. alkata jó mészkő jó alluvium szennyezett alluvium és lősz rossz mészkő jó alluvium és lősz szennyezett alluvium és lősz szennyezett alluvium és conger, agyag rossz alluvium és conger, agyag Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a Balaton északi partjának vizsgált részén a talajból a tóba szivárgó talajvíz mészsókban gazdag, kemény. A mész mellett a vele többnyire együtt járó megnesia sói mennyiségre eró'sen elmaradnak. Föltűnően sok a kénsav a Vérkút, a kisőrsi forrás és a kisőrsi MÁV. állomás kútvizében, sőt még a badacsony-tomaji állomás kútjának a vizében is. A többi próbákban a szénsavas földfémsók dominálnak. A silicátok és az aluminiumsókról nincs különösebb mondani valóm. Meg kell azonban emlékeznem a két ásványvíz : a vérkút és a kiskőrösi forrás vastartalmáról, melyek ezen alkotórészük által kiválnak a többi talajvizek közül és azt kell hinnem, hogy az a néhány egyén, a ki ezt a két forrás vizét gyógyításra használja, azt jó részben azok vastartalmáért cselekszi. Mind a kettőben különben kevés szabad szénsav is van, a Vérkút pedig 15—20 évvel ezelőtt kisebb gyógyító-telepnek is létet adott, talán éppen vastartalma miatt. Úgy értesültem továbbá, hogy ez a víz
