A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hidrografíája. 311 23.) nak felfelé, tehát mindig meredekebb és meredekebb lejtőre jutnak, akkor utóiérik egymást, tehát közelebb vannak egymáshoz, mint rendesen. Ha a fodrok domború lejtőn mozognak előre, tehát oly lejtőn, amely mindig lankásabb és lankásabb lesz, akkor távolabb vannak egymástól a normálisnál, mert az elülsők előre sietnek. A fodrok haladásának sebessége ugyanis, kis határok között, a lejtő hajlásszögével fordítva arányos. .A természetben nagy hajlásszögű lejtők a homokbuczkákon nem igen szoktak előfordulni, a legmeredekebb lejtő 34°, de ez a természetes, kohéziós lejtő, az ilyenen pedig már fodrok nincsenek. Rendesen 10—20° a legmeredekebb lejtő, amelyen még fodrok képződnek. Ennek a nevezetes törvénynek beigazolása nem ide tartozik, csak hivatkoznom lehet reá. A törvény értelmében nem hengeralakú felületen, vagy pedig olyan hengeres felületen, amelyre ferdén fuj a szél, a fodrokban görbületek keletkeznek, sőt interferenczia tünemények is, ügy hogy a fodormentes foltok is keletkezhetnek. 1 2 4 5 G 5 T 6 in i 5nv i An 162. ábra. Kavicspandallók a siófoki Sóstó eló'tt 1905 aug. 11. 1. Fák, bokrok. 2. Nagy kavicsturzás. 3. Gyepes homok. 4. Kavicspandallók. 5. Fehér kavics, sok habittya. 6. Kavics a vízben. A futóhomok fodrai nem hullámzó mozgásban levő homokszemekből állnak, hanem a homokhoz súrlódó levegő hullámzásának nyomai. Azt mondhatnám, csonka hullámzás, a homokszemek csak darabonkint vesznek részt a súrlódó levegő alsó rétegének hullámzó mozgásában. A víz fenekén képződött fodrok egészen más természetűek. Ezeknek egymástól való távolsága sokkal változatosabb, formáik is sokkal több módosulást mutatnak. A vízben keletkezett fodrok a víz hullámzó mozgásának következményei. A fenékhez súrlódó hullámzó mozgásnak csakis horizontális komponense érvényesülhet. A hullám tovagördülésének ideje alatt tehát a fenéken egy egyszerű előre, hátra való mozgás támad, azt mondhatnók, a hosszrezgéshez hasonló ritmusos mozgás. Ebben a súrlódás miatt másodrendű hullámzás, helyesebben hosszrezgés támad s ennek nyomai a fodrok. Tiszta vízben jól látni, hogy a fodrok a hullámtaraj elhaladásakor kicsit előre mozognak, a hullámvölgy elhaladásakor megtorpannak, mindegyik gerinczecskéről mint füst száll fel a visszalökődött homok s a gerinczecske kissé visszamegy. Ha a fodrok fölött a hullámok nem tarajzanak, akkor az ide-oda való mozgás egyenlő s a fodrok helyükön maradnak. Ha azonban a hullámok tarajzanak, tehát a felszínen valóságos transzportálás van, az egész víztömeg haladó mozgásban van,
