A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
292 A Balaton hid rogra fiája. A szélirányok változása szerint a turzások majd erre, majd amarra épülnek, sokszor egész fantasztikus alakok keletkeznek. Ilyent mutat a 160. ábra, szintén a Siófok és Világos közt levő alakzatok közül. 1903 szeptember elején leapadt a víz és szárazra került néhány pandalló. Ezeken a turzások finom részletei elmosódtak, de helyettük az apadás színlői mutatnak. sok érdekes vonalat, mert az idom szintvonalai gyanánt tekinthetők. Ilyent mutat a 161. ábra. Legmagasabb részén esőcseppek nyomai látszanak, tehát ezt a részt az előző napi vihar-dagály nem öntötte el, mert az eső a vihart megelőzőleg volt. A pandallók alakjaiban tehát, egyrészt az ellenkező értelmű áramlások, másrészt a turzás és színlőképződések miatt temérdek változatosságot látunk. Rendesen elgörbülnek a legutolsó erős áramlás irányában. A gerendeken keresztülmennek, hegyen-völgyön s így a gerendek gerinczén mint szigetek, majd még beljebb mint zátonyok buknak ki a víz színe alól. A víz fölé tulajdonképen a hullámzás segítsége nélkül nem építhetnek, sőt ha közel kerülnek a víz felszínéhez, az okvetetlenül apadó vizet jelent, mert maguk a formák csak oly mélységben keletkezhetnek, ahol még erős áramlásról szó lehet. Áradó víz idején tehát nem látni pandallókat, de éppen akkor épülnek leggyorsabban, apadó vízzel pedig ezek az építmények megrongálva, átalakítva, deformálva, a felszínre kerülnek. A 109. ábrán feltűnik elhelyezkedésük, természetesen csak apadó víz idején. Valószínű, hogy az egész part mentén mindenhol megvannak s apadáskor előbukkanak végig. így van ez a Duna homokzátonyain is. Föltétlenül mindenütt jelentkeznek, ahol homok van a folyó fenekén. A Balaton északi partjain persze nem épülhetnek. 1905 augusztus közepén a siófoki Sóstó előtt a parton szárazra került kavicspandallókat találtam (162. ábra). Az egyes pandallók körülbelül szív-alakűak, alig egy-két sor kavicsmagasságúak voltak, sok helyen úgy festettek, mintha csak összerakták volna a kavicsokat egymás mellé. A kis halmok hossza 4—5—6 méter volt, egymástól mintegy 4—6 méter távolságra voltak. Hosszanti tengelyük csak a sorozat közepe táján állt merőlegesen a tóra, a többi sugarasan feküdt, mintha közzéppontjuk a Balatonbán lett volna néhány kilométernyire a parttól. A parti képződmények kedves és szinte ornamentális ékességei a homokfodrok (Ripple-mark). Ezek a szél-hajtotta homokbuczkákon keletkezett fodroktól lényegesen 158. ábra. Részben kettős turzásövvel körülvett pandalló Siófoktól keletre, 1903 szept. 2. A nyilak arra mutatnak, amerre a fodrok meredekebb lejtői is néznek. X a szél és hullám iránya. Mérték körülbelül 1 : 120.
