A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
290 A Balaton hi drogra fiája. 1 2 3 155. ábra. Gerendek és pandallók kombinált rendszere. 1. gerendek, 2. pandallók, 3. a pandallók előbukkanásának helyei. felső felszínnel, amilyent az útjából kitérített, de oda visszatérni igyekvő áramlás megenged, amint ezt V nyíl mutatja. Ha közben megnől a vízállás, megnövekedik az OS sodor, megnövekedik az a hajlásszög s fölemelkedhetik a K pont is. Tegyük fel, hogy a maximális vízállás alkalmával az IDM alak keletkezett, természetesen a PLKR alak némi előrevándorlásával. Ez az alak már most állandó mindaddig, amíg az OS dinamikus nyomás nem változik. De éppen ez nem állandó. Minden áramlás lökésszerű mozgásokkal egyenetlen s ezért az erősebb lökés minduntalan megbolygatja a DM lejtőt, mindig ragad el homokszemeket s azokat ID lejtőn leejti s a I) él folyton előre vándorol, így halad tovább az idom, egyik rámászva az előtte levőre s mivel a D pont magassága IR alapsík fölött állandó, az a szög is állandó, tehát az idom hossza is adva van. Röviden összefoglalva: a súrlódással megcsökkentett áramnyomás és a deplazmánnal megcsökkentett nehézkedés nyomása egyensúlyi lejtőt állítanak elő, de ez meg-megszakadozik és ismétlődik, az egyes darabok pedig az áramlás lökdösése következtében folyton előre vándorolnak. így keletkeznek minden áramlás hatása alatt, akár a szél, akár a folyóvíz áramlásának hatása alatt, a homokfenéken pandallók. Ennek az elméletnek részletes beigazolása nem tartozik ide, mert a folyók zátonyain tapasztalt jelenségek teszik kézzelfoghatóvá s majd az Alföld tudományos tanulmányozásának keretében talál méltó helyet. Itt csak hivatkoznom lehet reá. Annyi bizonyos, hogy minden áramlással keletkeznek ezek a lejtők, s ha magyarázatom talán nem tökéletes is, de tény, hogy ezek a formák megvannak, mindenütt képződnek, ahol kellő mennyiségű homok áll a kellő mélységű és sebességű áramlások rendelkezésére. A teljesen szabadon futó homokterületeken éppen úgy, mint a Duna és Tisza zátonyain megvannak. A Balaton déli partjának pandallóképződményei teljesen ilyenek, de nem lehet könnyen felismerni a víz fölé emelkedő alakzatokban, mert a hullámverés mindjárt átalakítja a vízből kiálló részeket s körülveszi turzásokkal, színinkkel, úgy hogy alig lehet felismerni az eredeti alakot. ábra. Zátony-pandalló megfordulása. lí a hullámok haladás-iránya.
