A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
278 messze elnyúlik keletre. A kiágazás helyén tetemes magasságú, szélhajtotta buczkák vannak, tiszta futóhomokból. Az ötödik turzás helle felől, a temető alól indul ki, valószínűleg egyidős a másodikkal, de nem jut el messze, délre. Ez is erősen kavicsos. Ezt a bajuszt köti össze a harmadik turzás a másodikkal. A hatodik és hetedik turzás végül a vasúttól északra, a mai partszegélyen húzódik s kissé bonyolult felépítésű. A partszélen mindenütt kavicscsal játszik a hullámmorajlás, de érdekes, hogy pannóniai kövületeket nem látni. 11. Boglár és helle közt már sokkal nagyobb arányú turzásokat lehet látni. A boglári Várhegy alól a kavics erre, nyugat felé nem húzódik el olyan messze, mint keletre. A Bugaszegi-major felől lejövő Határárkon túl valamivel megszűnik. Legtovább megy az első nagyobb turzás mentén, majdnem egészen az Orda-berek lecsapoló csatornájáig. A legdélibb turzásban a kavics egészen a Pintér-sziget árkáig 140. ábra. Elszakadt kis sziget turzásai. A pontozott területek turzások, annál magasabbak, minél sűrűbb rajtuk a pontozás. A szaggatott vonalak a turzások gerinczvonalát jelzik. A kusza czirkálás gyepet jelent. tart Az Orda-berek előtt az előbb említett turzás egészen közel jön a parthoz s miatta kavicsos lesz a mostani partszegély is. Egyébként a turzások egészen párhuzamosan, minden érdekesebb részlet nélkül futnak egymás mellett. 189ő-ben még hatalmas buczkák voltak a turzásrendszer közepe táján, ma mind cl van teregetve szőllőnek. A fonyódi vasútállomástól keletre a Nagy-árok táján már a Fonyódi-hegyből származó, vaskos pannóniai, fosszilis csigabigával játszanak a hullámok. Ezek a csigák eljutottak az ároktól keletre, körülbelül egy kilométerre. Ahol ez a fonyódi hegyből származó törmelék megszűnik, onnan egészen addig, amíg a boglári törmelék kezdődik, nagyon kevés, turzás építésére alkalmas anyag van s azért a hullámok apró reczens csigákból építenek turzást. Némelyik csigaturzás egészen ép, finomhéjú csigákból van, a másik csupa csigaháztörmelékből. A különbség bizonyára kiválogatódáson alapul. Bizonyos hullámok elbírnak a nagy, de üres, gömbölyű csigákkal is, meg a töredékükkel is, más hullámok meg csak a töredéket tudják szállítani. 1904 augusztus 27.-én az Orda-berek előtt egy kis elszakadt, gyepes sziget volt a part előtt. Ezt a turzások egész rendszere kötötte a parthoz, amint a 140. ábra
