A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
273 Ez a törvény természetesen nem áll oly hullámokra, amely/eket a partvonallal párhuzamos szél keltett, tehát oly hullámtarajokra, amelyek mély víz felett, a partra merőlegesen helyezkedtek el, mert hisz ezek a tarajok nem gördülnek partra. Ebben az esetben a sekélyedő vizén mind kisebb és kisebb mélység fölött keletkezett hullámok gördülnek egymással párhuzamos pályákon, a kisebb hullámok a part felé mind lassabban gördülnek, tehát egy darabig valami görbe vonal lesz a hullámtaraj alakja, de azután érvényesül a szélnyomásnak a hullámtarajra merőleges komponense is és ezzel az egyszerű eset úgy összezavarodik, hogy roppant nehéz volna analitikailag követni. Az ilyen, a parttal párhuzamosan haladó, tehát a partra merőleges tarajú hullámok tehát a sekély vizén meglehetős bonyolult görbevonalba mennek át s érintőleg futnak ki a partszélre. A ferdén jövő hullámoknak azonban mindegyike eredetileg — egyszerűsített feltételeink következtében, — egyenes vonalú, egyenlő hosszúságii és magasságú hullám volt, tehát áll reájuk nézve a fennebb elmondott geometriai megfontolás. A tarajok parabolikus alakja elméletileg csak végtelen mély vízben menne át egyenesbe, de gyakorlatilag ez nem valósul meg, mert hisz a fenék egyenetlenségei, a fenék anyagának súrlódásában konstatálható különbözőségek annyi zavart idéznek elő, hogy ilyesmit a természetben pontosan kimutatni teljes lehetetlenség. A ferdén kigördülő hullámok tehát a homokszemeket nemcsak fel- és legördítik a hullámjátéktéren, hanem a parttal párhuzamosan el is tolják. Tegyük fel, hogy a partnak most hirtelen kanyarulata van (134. ábra). A parabolikus hullámtarajok egyszerre összecsavarodnak. Begörbülő hullámtaraj keletkezik, de ezt a szél ellenkező irányánál fogva azonnal tönkreteszi. Hullámmentes folt keletkezik tehát az elfordult part szélárnyékában s természetesen a megszűnő hullámok is végleg leejtik a magukkal játszva hozott homokszemeket. Ezek tehát itt felhalmozódnak s új partot kezdenek építeni. Ennek a partnak, illetőleg turzásnak az 135 ábra Homokturzás kel et ke zése végződő iránya az uralkodó szelektől és a fenék for- par ton. s„ s 8, s 3 stb. szintvonalak, máitól függ. A 135. ábrán pl. már épülőben látunk egy ilyen bajuszt. Ezt az .4 irányból, vagy ehhez hasonló irányból jövő szelek építik, a B irányból jövők, tehát az eredeti partra merőlegesek irányában nem változtatják, a C irányú szelek pedig pusztítják. De ha állandónak tesszük fel az A irányú szelet, akkor sem keletkezik egyforma irányban a turzás, mert ez függ a fenék mélységeitől. Mély vízben nem képződik turzás, ott az anyag nyugodtan marad a fenéken. Azokból a homokszemekből lesz tehát turzás, amelyek a gördülő hullámok játékterére kerültek. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. II. rész. 18 mozgása végződő parton.
